Elkészült a hulladékégető

Hivatalosan is üzembe helyezték tegnap a rákospalotai hulladékégető-művet, amely az elmúlt két évben teljes rekonstrukción esett át. A beruházás keretében az ország egyetlen kommunális hulladékégetőjeként működő létesítményt egy a káros gázok kiszűrésére alkalmas füstgáztisztító berendezéssel szerelték fel, valamint az üzem négy kazánját is átépítették. Hajdú György, az üzemeltető FKF Rt. vezérigazgatója a vállalat tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a fejlesztés 19 milliárd forintba került, ebből 9,2 milliárd forintot a Fővárosi Önkormányzat, 4,5 milliárdot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biztosított, míg a maradék 5,3 milliárd forintot az FKF Rt. teremtette elő. A beruházásra költött pénzből 9 milliárd forintot használtak fel a füstgáztisztító beszerzésére és felszerelésére, további 10 milliárdot pedig a kazánok rekonstrukciójára. A felújítás kivitelezőjét kétfordulós nyílt közbeszerzési eljárás útján választották ki. A tendert a német Lurgi Lentjes AG nyerte meg, amely 2005 végéig kapott határidőt a hulladékégető modernizálásának befejezésére.

A felújítás szükségessége már a 90-es évek elején mindenki előtt világos volt, mivel az égető folyamatosan túllépte az ekkor életbe léptetett károsanyag-kibocsátási határértékeket, ám a beruházás elindítása több mint egy évtizeden keresztül húzódott. A munkálatok végül 2003 tavaszán kezdődhettek el, amikor az égető négy kazánjából kettőt állítottak le a koszerűsítés elvégzése miatt. Az elsőként felújított két kazánt tavaly tavasszal helyezték működésbe, s ezzel egy időben a maradék két tüzelőberendezés rekonstrukciója is elkezdődhetett.

A beruházás eredményeként az égetőmű a környezetvédelmi határértékeknél lényegesen alacsonyabb károsanyag-kibocsátást produkál. Emellett a létesítmény kapacitása évi 350 ezerről 420 ezer tonnára nőtt, s ezzel a budapesti lakosoknál keletkező hulladék 60 százalékának fogadására képes. Az üzemben termikus hasznosítást végeznek, azaz a hulladék elégetésével keletkező hőt távfűtésre, valamint áramtermelésre használják fel. Így a rákospalotai égető biztosítja a Káposztásmegyeri lakótelep fűtését, míg az áramtermelő turbina névleges teljesítménye 24 megawatt, amely egy kisebb magyarországi város ellátásához szükséges elektromos energiát képes előállítani.

Magyarországon Rákospalotán kívül más helyen nem égetnek lakossági szemetet, ám a nyugat-európai országok egy részében bevett gyakorlat a kommunális hulladékok termikus hasznosítása. Így Bécsben két, Párizsban három lakossági hulladékégető is működik, kontinensszerte pedig összesen 470 hasonló létesítmény üzemel. Sorrendben Dánia az első, ahol a lakosságnál keletkező szemét több mint felét elégetik, de 20 százalék feletti a termikus hasznosítás aránya Németországban is, míg Ausztriában 11, Magyarországon pedig 5 százalék. (NIG)