Ezermilliárd turizmusra - jöjjön mindenki!
A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS) készítésekor az volt a cél, hogy hosszú távú, széles társadalmi konszenzuson alapuló program szülessen a magyar turizmus fejlesztésére - mondta Kolber István tegnapi tájékoztatóján. A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter jelezte: a kabinet szeptember 28-án fogadta el a legfontosabb turisztikai feladatokat 2007 és 2013 közötti időszakra meghatározó dokumentumot. Mint mondta: a turizmus valós szerepe jóval túlmutat azon, hogy a KSH szerint az ágazat 3 százalékkal részesedik a GDP-ből, és a GfK egy másik módszerrel számított eredményére is utalt, amely alapján közel 9 százalékos a turizmus részesedése a bruttó hazai össztermékből.
Az NTS megvalósítására az elékészült anyag szerint összesen 1178 milliárd forintot szánnak. A legnagyobb összeget, 618 milliárdot attrakciófejlesztésre fordítanák az anyag készítői 2005 és 2013 között. A turistafogadás feltételeinek javítására 235, az emberierőforrás-fejlesztésre pedig 117 milliárdot irányoztak elő az említett időszakban.
A stratégia elsősorban a magántőkére és az uniós forrásokra (illetve az ehhez kapcsolódó hazai társfinanszírozásra) épít, ezek teszik ki a tervezett források több mint 80 százalékát. A magánszféra az NTS szerint egymaga 660 milliárdot szállítana a szükséges 1178 milliárdból. A stratégia megvalósításának felügyeletét az NTS monitoringbizottsága végzi. A bizottság elnöke, a Magyar Turisztikai Hivatal vezetője, az operatív feladatokat pedig az MTH-n belül működő stratégiai munkacsoport.
Az elfogadott Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia szerint a jövőben elsőbbséget élvez az egészség-, az örökség- és kongresszusi turizmus. Az egészségturizmuson belül az anyag kiemeli a gyógy- és wellnessfürdőhelyek fejlesztését, amelyet egymástól elkülönülten is kezelnek. Kolber István ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy hamarosan 2,5 milliárd forint értékben pályázatot írnak ki a műemlékvédelmi gyógyfürdők rekonstrukciójára.
A kongresszusi turizmus esetében az a cél, hogy Magyarországon tovább növeljék a nemzetközi rendezvények számát. Ennek érdekében jelzésük szerint Budapestet alkalmassá kell tenni több ezer fős rendezvények fogadására. Az új ötezer fős fővárosi kongresszusi központ pályázatára vonatkozó kiírással kapcsolatban Kolber István mindössze annyit mondott: a cél változatlan, jelenleg is keresik a legmegfelelőbb megvalósítási formát, és várhatóan még ebben a kormányzati ciklusban elkezdődhet az építkezés.
Az NTS-ben kiemeltként szerepel Budapest és a Balaton is. Előbbinél a versenyképesség további fejlesztése a cél, míg a magyar tengernél arra törekszenek, hogy olyan kínálat valósuljon meg, amelynek köszönhetően szezontól és időjárástól függetlenül az ott tartózkodó turisták úgy tölthessenek el egy hetet, hogy a Balatonban akár nem is fürdenek, vagyis nemcsak maga a tó, hanem a háttértelepüléseket magában foglaló környék is önálló, a vendégek számára vonzó programokat nyújt majd. Az említetteket három további kiemelt üdülőkörzet, a Velencei-tó-Vértes, a Tisza-tó és a Dunakanyar követi, megelőzve a további olyan speciális természeti adottságú területeket, mint a nemzeti parkok, a tájvédelmi körzetek, kultúrtájak vagy a natúrparkok.
