FEAD-összejövetelt tartottak Budapesten

Először fordult elő, hogy a kelet-közép-európai térségben szervezzék meg éves konferenciájukat a legnagyobb európai hulladékgazdálkodó szervezetek. A European Federation of Waste Management and Environmental Services (FEAD) tagjai múlt pénteken Budapesten gyűltek össze a szervezet magyarországi tagjaként tevékenykedő Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) szervezésében, ami egyúttal az ágazat cégeinek növekvő érdeklődését is jelzi a régió iránt.

A konferencián a magyar hulladékgazdálkodási helyzet bemutatása mellett az aktuális európai szaktémákat tekintették át a résztvevők. Így napirenden szerepelt a hulladékok országhatárokon át történő szállításáról szóló rendelet, a hulladékégetés és a szén-dioxid-kvótával való kereskedelem viszonya, valamint a hulladék-keretirányelv tervezett módosítása. Az összejövetel fő célja az volt, hogy közösségi szinten segítse a szaktémákban felmerülő vitás kérdések megoldását, egyúttal kapcsolatteremtési lehetőséget teremtsen különböző európai uniós tagországok cégei között.

Az európai hulladékgazdálkodási ipart Brüsszelben képviselő FEAD-nek 17 nemzeti szövetség tagja van. A FEAD súlyát jelzi, hogy a tagszervezeteihez csatlakozó cégek kezelik az egész térségben keletkező települési hulladék 60 százalékát, valamint az ipari és kereskedelmi hulladék 90 százalékát. A tagszövetségekhez csatlakozott vállalatok árbevétele tavaly meghaladta az 50 milliárd eurót, s több mint 300 ezer embert foglalkoztatva mintegy 3 ezer hulladéklerakót, 1350 válogató- és hasznosítóüzemet, valamint 350 hulladékégetőt üzemeltetnek kontinensszerte.

Hazai részről a KSZGYSZ tavaly, Magyarország európai uniós csatlakozását követően vált a szervezet rendes tagjává. A környezetvédelmi iparág legszélesebb kört felölelő érdek-képviseleti szerveként a

KSZGYSZ összesen 290 tagot, ebből mintegy 260 gazdasági társaságot tömörít. A tagok együttesen több mint 20 ezer főt foglalkoztatnak, összesített árbevételük pedig meghaladta a 100 milliárd forintot. A hazai környezetvédelmi ipar növekedési üteme négyszerese a GDP-bővülés mértékének. Ennek ellenére az iparág helyzete korántsem rózsás. A jogszabályi környezet bizonytalanságai, valamint a zöldhatóság túlterheltsége miatt a vállalkozások sokszor ütköznek akadályokba, miközben kedvezőbb jogi és adminisztrációs környezet, valamint támogatási rendszer esetén az ágazat növekedési üteme a jelenleginél is lényegesen magasabb lehetne.