Kínai szorításban az uniós cipő
Brazíliától kapott nem várt támogatást tegnap Kína-ellenes hadjáratához az uniós cipőipar. A dél-amerikai ország kormánya kereskedelmi szankciókkal fenyegette ugyanis meg Pekinget, ha az nem lép fel erélyesebben ruha-, cipő- és játékipara ellen. A brazil vádak szerint a kínai exportőrök dömpingáraik segítségével szabályosan letarolják a piacot, megfojtva a hazai gyártókat. A konfliktus rendezésére a brazil kereskedelmi miniszter a múlt hét végén Pekingbe utazott, ám a tárgyalások konkrét eredmény nélkül zárultak. A kínai áruözönt jellemzi, hogy az év első nyolc hónapjában 9,4 millió pár lábbeli érkezett az ázsiai országból Brazíliába, kétszerese az egy évvel korábban regisztráltnak. A kínai export megugrásában szerepet játszik, hogy tavaly év végén az ázsiai országot Brazília (és még néhány más dél-amerikai állam) komoly kereskedelmi kedvezményekben részesítette. A brazil kormányra óriási politikai nyomás nehezedik, a helyi cipőipar mintegy 300 ezer embernek ad munkát, termelési értéke évi 3,5 milliárd dollár.
A brazil fenyegetőzés újabb munícióval láthatja el az uniós cipőgyártókat, amelyek Brüszszelt próbálják meg rávenni a Kínával szembeni fellépésre. Eleddig sikertelenül; ugyan a nyáron az Európai Bizottság elindította a hivatalos vizsgálatot, döntés és így konkrét intézkedés eddig azonban nem született. A cipőgyártók a kínai textil- és ruházati termékekkel szembeni tavaszi uniós fellépéssel példálóznak: Brüsszel védintézkedéssel fenyegetőzését követően Peking önkorlátozó lépéseket tett. Szakértők szerint a cipőiparnak azonban rosszabbak az esélyei, lobbiereje ugyanis jóval gyengébb, mint a textileseknek.
Pedig problémáik igencsak hasonlók: az uniós statisztikák szerint az év első öt hónapjában hétszeresére nőtt az előző évihez képest a Kínából származó közösségi cipőbehozatal, amit az árak harmincszázalékos esése kísért. Különösen az olasz cipőipar nyögi a kínai áruözön következményeit: az ANCI szakmai szövetség adatai szerint az ottani lábbeliexport éves szinten 15 százalékkal esett vissza az első három hónapban. Becslések szerint az uniós cipőipar 900 ezer embert foglalkoztat, ennek harmadát Olaszországban.
Magyarországot ugyanakkor a konfliktus nem érinti, függetlenül az összetűzés kimenetelétől - véli Várszegi Árpád, a Bőr- és Cipőipari Egyesülés elnöke. A szakember indoklása egyszerű: a kínaiaknak már nincs mit elárasztaniuk. Nálunk ugyanis hét-nyolc évvel ezelőtt lezajlott ez a folyamat, a piac ma már stabil, nagy mozgások jó ideje nincsenek. A megmaradt magyar cipőgyártók pedig niche játékosok, elsősorban a prémium kategóriában, ráadásul 92-95 százalékban exportra (csaknem száz százalékban az EU-ba) termelnek.
Várszegi Árpád szerint ezeket a cégeket legfeljebb az fenyegeti, hogy nyugati megrendelőjük a Távol-Keletre viszi a gyártást. Ezt azonban már eddig is megtehették volna. A magyar cipőipar jelenleg tízezer embernek ad munkát, ez ötezerrel kevesebb, mint két éve. A szektor exportja tavaly mintegy tízmillió pár volt, a kivitel értéke 45 milliárd forint (220 millió dollár) körül alakult. A legnagyobb célpiac Németország csaknem 3 millió párral, amelyet Olaszország, illetve Ausztria követ 2,7, illetve 2,3 millióval.
