Munkabiztonságból elégtelen
A munkavédelmi szabálytalanságok hátterében legtöbbször az áll, hogy a vállalkozások egyáltalán nem ismerik a hatályos szabályzókat. Nincs ez másként a tűzbiztonság terén sem. A hazai cégek nagy része nem tudja például, hogy egy adott telephelyen, irodában, üzlethelyiségben, műhelyben, raktárban, járművön milyen típusú és egyáltalán hány tűzoltó készülék felszerelése szükséges - mondta lapunknak Kovács Lajos, a Brandschutz Hungaria Biztonságtechnikai Kft. ügyvezetője. A tapasztalatok szerint sokaknak arról sincs információja, hogy ezeket nyilvántartásba kell venni, sőt hogy milyen, a tűzvédelemmel kapcsolatos tervek, vizsgálati jegyzőkönyvek készítését írják elő a szabályzók. A tűzvédelmi előírások megspórolása nemcsak egy tűzeset kapcsán okozhat problémát, hanem a tűzvédelmi hatóság ellenőrzésekor is. A bírság ugyanis sokkal több lehet, mint a tűzvédelmi jogszabályoknak való megfelelés. A szakember szerint az intenzív tájékoztatás, illetve a sűrűbb ellenőrzések segítenének ezeken a hiányosságokon, egyelőre ugyanis a mulasztók nem érzik a felelősséget, holott súlyosabb esetnél akár büntetőjogi következményei is lehetnek a restanciáknak.
A tűz mellett olyan veszélyek is leselkednek ránk, mint a zajártalom. A növekvő zajterhelés civilizációs ártalom, csökkenti életminőségünket és várható élethosszunkat. Mint azt Bézi Ferenctől, az Euro-Larm Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, az üzemi zajok csoportjába nemcsak az ipartelepek zajkibocsátása, hanem a fűtőművek, a villamos transzformátorok, a gázfogadó állomások, a lakótelepi hőközpontok és tetőventilátorok, továbbá a szórakozóhelyek műsorforrásai is beletartoznak. A munkahelyi zaj halláskárosító is lehet, de a további hat kategóriába sorolt, nagyobb figyelmet igénylő munkahelyeknek is szigorú zajvédelmi követelményeknek kell megfelelniük. A szakember úgy véli, csak a megfelelő felvilágosítással, a zajvédelmi ismeretek oktatásával, az előírások betartatásával oldhatók meg a problémák a környezeti és az építészeti zajvédelemben.
Úgy tűnik, több, munkabiztonságot érintő teendő elvégzése kapcsán is elégtelenre vizsgáznak a hazai munkaadók. A kémiai biztonság tekintetében is csak részben teremtik meg a cégek a szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Panta Zoltán, a Toxinfo Bt. ügyvezetője a probléma gyökerét elsősorban abban látja, a cégvezetőkben nem tudatosodott, hogy a kémiai biztonság nem csak munkavédelmi feladat. Hatékony intézkedéseket csak megfelelően felkészült szakembergárdától lehetne várni, ám a kis- és középvállalkozásoknak erre nincs anyagi keretük. Számukra költséghatékony megoldást jelent, ha ezt a feladatot kiszervezik - mondta cégvezető. A veszélyes anyagokkal, készítményekkel munkát végzőknek egy magyar nyelvű, a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően elkészített biztonsági adatlappal kell rendelkezniük. Ez a dokumentum tartalmazza a veszélyes készítmény legfontosabb adatait, tulajdonságait, az elsősegélynyújtáskor alkalmazandó teendőket, a legalapvetőbb munkavédelmi intézkedéseket. Az adatlap a kémiai biztonság alappillére.
A biztonsági adatlapok elkészítése körül jelen pillanatban az okozza a legnagyobb zavart, hogy a cégvezetők elégségesnek tartják az adatlapok lefordítását, mondván, ezek már EU-komformok. Ám mivel az egyes tagországok jogszabályai eltérhetnek, az adatlapot nem lefordítani, hanem az eredeti, idegen nyelvű adatlap alapján a magyar jogszabályoknak megfelelően kell elkészíteni, sőt aktualizálni a törvényi változásoknak megfelelően - hangsúlyozza Panta Zoltán.
