Perkalauz

Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizhesse. Ettől érvényesen eltérni nem lehet - mutatott rá egyebek között a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a következő ügyben, amely sorozatos munkáltatói szabálysértés kapcsán került az igazságszolgáltató fórum elé.

Az ügy felperese egyéni vállalkozó volt. A munkaügyi felügyelők egy ellenőrzés során megállapították, hogy érvényes munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat román állampolgárokat. Emiatt a munkaerő-piaci alap javára 400 ezer forint befizetésére kötelezték. A felügyelők más szabálytalanságokat is tapasztaltak. Így kiderült, hogy a vállalkozónál két magyar munkavállaló írásbeli munkaszerződés nélkül dolgozik. Ismét másoknak nem fizetett bérpótlékot, illetve nem adott részükre részletes írásbeli elszámolást. Hiányosak voltak egyebek között a jelenléti ívek is. Mindezekre tekintettel egy másik határozatban munkaügyi bírsággal sújtották.

Az érintett a munkaügyi bírósághoz fordult. Román alkalmazottaival kapcsolatban előadta: nem is volt tudomása arról, hogy román állampolgárságúak. Mindketten úgymond öntevékenyen az ő távollétében, munkaszerződés megkötése nélkül láttak hozzá a munkához. Mint mondta, nem ő, hanem feltételezhetően egyik munkavállalója adhatott utasítást nekik a munkavégzésre.

A bíróság nem fogadta el érvelését, mivel a munkaügyi ellenőrzés során maga hivatkozott arra, hogy próbamunkát adott a dolgozóknak, akik ezt meg is erősítették. Másrészt nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló a munkáltatói jogkört gyakorló felperes konkrét rendelkezése nélkül utasította a két román állampolgárt a munkavégzésre. A felperes ugyanis beosztott munkavállalóinak tevékenységéért ugyancsak felelősséggel tartozik. A magyar dolgozók foglalkoztatásában tapasztalt szabálysértésekre vonatkozóan megállapította, hogy a vállalkozó valóban késlekedett a munkaszerződések megkötésével. Szabálytalan volt a munkavállalók rendkívüli munkavégzésének nyilvántartása, és a bíróság nem tartotta elfogadhatónak azt a felperesi érvelést, miszerint ez a "fizetett munkaügyisének" a problémája. Bizonyítást nyert, hogy a felperes nem fizetett némely dolgozónak délutáni és éjszaki műszakpótlékot, illetve munkabérükről nem adott írásbeli elszámolást. A bíróság alapvetően helyesnek találta a főfelügyelőség által kiszabott bírságot is. (KK)