Szemét show-műsor

Budapesten, valamint öt vidéki nagyvárosban tartottak látványos bemutatókat és programokat a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése érdekében szeptember 26. és október 2. között a második újrahasznosítási hét keretében, amelyet az Öko-Pannon Kht. szervezett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fővédnöksége mellett. Legnagyobb hazai koordináló szervezetként az Öko-Pannon több mint 1750 csomagoláskibocsátó vállalat hulladékhasznosításáról gondoskodik. Az egyes cégeknek az idén már az általuk kibocsátott - gyorsan hulladékká váló - csomagolás legalább 50 százalékának hasznosításáról kell gondoskodni, amelynek teljesítésével legtöbben a kifejezetten erre a célra létrehozott koordináló szervezeteket bízzák meg.

Magyarországon 2005-ben mintegy 835 ezer tonna csomagolási hulladék keletkezik. Ebből az Öko-Pannon mintegy 540 ezer tonnát fed le kibocsátó partnerein keresztül, s az idei évre vállalt 54 százalékos hasznosítási arány eléréséhez a közhasznú társaság összesen 313 ezer tonna csomagolási hulladék szelektív begyűjtését és újrafeldolgozását tervezi. A társaság ehhez a partnerei által fizetett licencdíjat használja fel, amelyből az idén 3,11 milliárd forintot az iparban és a kereskedelemben folyó koncentrált gyűjtés, 663 millió forintot a lakossági szelektív hulladékgyűjtés, további 727 milliót pedig a begyűjtött hulladékok feldolgozásának finanszírozására fordít. A számok jelzik, hogy a hasznosítási vállalások teljesítéséhez szükséges hulladék nagy részét ma még az iparban és a kereskedelemben válogatják és gyűjtik külön, ám egyre növekszik a lakosságtól származó szelektált hulladék mennyisége is.

A lakossági szelektív hulladékgyűjtés kiépítése az utóbbi két évben vett lendületet, s a gyűjtőszigetek telepítését állami és önkormányzati pénzből, valamint az európai uniós támogatások felhasználásával fedezik. Ezzel az országban ma már több mint négymillió lakos számára elérhető a szelektív hulladékgyűjtés, az évtized végére pedig gyakorlatilag az ország egész területét lefedi a gyűjtőszigetek hálózata.

A koordináló szervezeteknek a már működő gyűjtőrendszerek anyagi támogatásában s a szelektálás többletköltségeinek előteremtésében van szerepe. Így az Öko-Pannon ma már az ország 413 településén szállt be a finanszírozásba, mintegy 3,5 millió lakos számára elérhetővé téve a szelektálást.

Ugyanakkor a társaság számára - vállalásai teljesítéséhez - elengedhetetlen, hogy a finanszírozásával működtetett rendszerek valóban hatékonyan működjenek, azaz a helyben élők ténylegesen szétválogassák az otthonaikban keletkező hulladékot. Az Öko-Pannon ennek érdekében széles körű oktató-felvilágosító programot folytat az érintett településeken, s ennek részét képezik a mostanihoz hasonló látványos roadshow-k is. Ennek eredményeként az Öko-Pannonhoz csatlakozott településeken az egy főre jutó szelektíven gyűjtött hulladék éves mennyisége a 2003-as 6,8 kilogrammról 2004-ben 7,9-re nőtt, az idén pedig elérheti a 9 kilogrammot is. Ez ugyan továbbra is lényegesen elmarad a nyugat-európai országok 20-25 kilogrammos átlaga mögött, ám a társaság által elvégeztetett felmérések szerint a lakosokban növekvő hajlandóság van a szelektálásra: a megkérdezettek 98 százaléka már hallott a szelektív hulladékgyűjtésről, 60,5 százalékuk pedig - ahol erre lehetőség van - rendszeresen látogatja a gyűjtőszigeteket.