Újabb korrekció a gázárakban
Megjelent az a kormányrendelet, amely szerint novembertől 19 százalékkal emelkedne a nem lakossági fogyasztók által fizetendő átlagos gázár. Az év eleji 10,8 és augusztusi 8,1 százalékos emelés után az idén ez már a harmadik idei korrekció, amely a gyakorlatban alighanem a rendszer használata után fizetendő fix összegű teljesítménydíj változatlanul hagyása mellett a gázdíj 24 százalék feletti emelését jelenti. Ez megfelel az olaj drágulása miatt áremelést előre jelző elemzők által vártnak.
A leghatározottabban tiltakozunk az emelés és annak módja ellen - hangoztatta Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke. A vonatkozó jogszabály előírja, hogy az érdekvédelmi képviseletekkel előre egyeztetni kell, bemutatva a növelés mértékének meghatározásához használt számításokat, ehhez képest a televízióból értesültünk a drágításról. Ráadásul a mostani emeléssel az ipari fogyasztók forgalmi adó nélkül számítva immár több mint 20 százalékkal drágábban kapják az energiát, mint a lakosság. Eközben az Európai Unióban a vállalati díjak a háztartások által fizetetteknél 40-50 százalékkal alacsonyabbak, s az utóbbi évek rohamos drágítása nyomán már ma is többet kérnek itthon a cégektől a gázért, mint sok nyugati országban.
A Főtáv Rt. számított az emelésre, és azt teljes egészében érvényesíti áraiban - mondta a Világgazdaságnak Lázár Róbert sajtószóvivő. A díjemelés mintegy ötezer üzleti és intézményi fogyasztót érint majd, amelyek összesen a cég hőforgalmának egynegyedét adják. Mivel a lakossági fogyasztóknak értékesített távhő előállításához felhasznált gáz nem drágul, a mintegy 240 ezer háztartási fogyasztó fűtési költsége változatlan marad.
A Pannonplast csoportot csak kismértékben érinti az áremelés. Gyimóthy Dénes gazdasági igazgató szerint költségstruktúrájukon belül a gáz viszonylag kis hányadot képvisel, a meghatározó műanyagipari alapanyagárak pedig inkább az olajjegyzéseket követik. A növekvő költségek áthárítására egyébként is csak az érvényben lévő szerződések lejártával, a versenyhelyzet figyelembevételével lenne elképzelhető. Vidor Győző, az építőanyag-gyártásban érdekelt Xella Magyarország Kft. kereskedelmi igazgatója szerint a gáz drágulása mindenképp a téglaárak emelkedéséhez vezet, legkésőbb jövő tavasszal. Mivel az Ytong-elemek előállításához közvetlenül nincs szükség gázra, ez számukra akár versenyelőnyt is jelenthet. Ugyanakkor a más építőanyagok árának emelkedése és a tízmillió forint fölötti építkezésekre előírt számlaadási kötelezettség drágítja az építkezéseket. A visszaeső építési kedvet pedig cégük is megérezheti.
A gázár emelkedése újabb lökést adhat a sütőipari csődhullámnak, hiszen ez átlag 4,6 forinttal drágíthatja a fehér kenyér kilóját - vélte Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára. A pékek még az idén újabb áremeléssel igyekeznek csökkenteni veszteségeiket, de ha ez nem sikerül, sokan végleg lehúzhatják a rolót. Ez annál is valószínűbb, mert a szakma ez évben már kétszer kísérelte meg a termékdrágítást, de a próbálkozások a kereskedők ellenállásán megbuktak. Pedig a pékek szerint a korábban el nem ismert költségnövekményekkel együtt most már legalább 12-15 százalékos sütőipari árnövelésre lenne szükség. Míg a statisztikai hivatal szerint ma a fehér kenyér kilónkénti fogyasztói ára 173-174 forint, az érdekvédők szerint az ágazati jövedelemviszonyok normalizálásához legalább 190-195 forintos árak kellenének.
A mostani rendelet értelmében a lakossági felhasználóknak az ár fogyasztástól függetlenül változatlan marad, míg a közintézmények többletkiadását a kormány kompenzálná. Miután a Mol a gázért a piaci árat kapja a lakossági fogyasztók után is, az ezen réteget érintő emelés elodázásával a költségvetés terhei emelkednek. Az augusztusi emelés utáni hivatalos becslések 2005-re a téli átlaghőmérséklet függvényében mintegy 75 milliárdos támogatási igényt vetítettek előre, ez az azóta bekövetkezett világpiaci drágulás nyomán tovább nőhetett.
Bár a lakossági árkompenzáció forrása elvileg a Mol által itthon kitermelt földgázra kiszabott bányajáradék, miután ezt a bevételt a támogatási kötelezettséggel együtt a költségvetés energiagazdálkodási célelőirányzatához rendeli a jogszabály, valójában a teljes növekmény a költségvetési hiányt emeli, mivel év közben a bányajáradék emelésére elvileg nincs lehetőség.
