Csomagolóipari felfutás romló jövedelmezőséggel

Bár egyes szegmensekben továbbra is hiányoznak a gyártókapacitások, a magyar csomagolóipar felzárkózott a nyugat-európai átlaghoz. Igaz, a kedvezőtlen nemzetközi tendenciák is egyre élesebben éreztetik hatásukat Magyarországon. A hazai csomagolóanyag-felhasználás értéke ma már eléri az évi 310 milliárd forintot, ebből mintegy 140 milliárdot az importtermékek fednek le. Javítja az egyenleget, hogy az import mellett az export is egyre erőteljesebb, s a magyarországi cégek – a 170 milliárd forintos hazai értékesítés mellett – az elmúlt években már évi több mint 90 milliárd forintért adtak el csomagolóanyagokat és -eszközöket külföldön.

Kertész Béla, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára elmondta: az importtöbblet arra vezethető vissza, hogy méretgazdaságossági okok miatt egyes termékeket továbbra sem gyártanak Magyarországon. Égetőbb probléma, hogy az elmúlt években jelentős többletkapacitás épült ki Nyugat-Európában, ám a szerény gazdasági növekedés miatt a kereslet egyes szegmensekben nem nőtt a várt ütemben. Szakértők szerint ez a piaci verseny tovább éleződéséhez, valamint az árak csökkenéséhez vezetett. Keresleti oldalról tovább rontja az ágazat jövedelmezőségét, hogy a csomagolóanyag-gyártók megrendelői egyre alacsonyabb árakat alkudnak ki arra hivatkozva, hogy csökkenteni kell költségeiket ahhoz, hogy termékeiket el tudják helyezni a diszkontáruházak polcain.

A kedvezőtlen tendenciákra a cégek Európa-szerte fejlesztésekkel és terjeszkedéssel reagáltak. Ennek, valamint az uniós csatlakozás kedvező hatásaként az elmúlt másfél évben a hazai csomagolóipar iránt tovább élénkült a külföldi befektetők érdeklődése, miközben a megfelelő méretű hazai vállalatok tőke- és technológiakivitele is erősödött. A külföldi vállalatok számára Magyarország vonzerejét növeli, hogy a csomagolásfelhasználás mértéke elmarad a nyugat-európai átlagtól. Hasonló okok miatt terjeszkednek a magyarországi cégek is a régió többi országában, ahol még nagyobbak a növekedési lehetőségek. Közülük élen jár a Dunapack Rt., amely már a régió fél tucat országában épített ki saját gyártókapacitást.

Állandó fejlesztési kényszer nehezedik a vállalatokra a környezetvédelmi előírások folyamatos szigorodása miatt is. A csomagolást elsőként forgalomba hozó cégeknek az idén már kibocsátásuk 50 százalékának megfelelő csomagolási hulladék hasznosításáról kell gondoskodni.

Éppen ezért a cégek mind kevesebb alapanyag felhasználására törekednek. Emellett a hasznosítás megszervezésére létrehozott koordináló szervezetek közül az Öko-Pannon Kht.-hoz már több mint 1750 csomagoláskibocsátó csatlakozott. A cégek a közhasznú társaságon keresztül az idén mintegy 4,5 milliárd forintot fordítanak a hasznosítási előírások teljesítésére.

A hazai csomagolóanyag-felhasználáson belül a papír stabilan őrzi 43-47 százalékos részesedését. Ennek nagy részét a hullámpapírból készült csomagolóeszközök teszik ki. Ebből tavaly mintegy 500 millió négyzetmétert értékesítettek. A piac 65 százalékán négy nagy magyarországi gyártó: az osztrák Hamburger konszernhez tartozó Dunapack, a szintén osztrák érdekeltségű Duropack-Starpack és Rondo, valamint a svéd SCA Packaging osztozkodik, míg a maradék 35 százalék kisebb hazai termelők és fél tucat importőr között oszlik meg. Szakértők szerint a csomagolóiparon belül jelenleg a papírtermékeket készítőket sújtja leginkább az eladási árak és a jövedelmezőség csökkenése. Kassai András, a Duropack-Starpack Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: az elmúlt hónapokban is az árszint stagnálása, illetve enyhe csökkenése volt jellemző, ám a közelmúltban több alappapírgyártó is áremelést jelentett be.

A műanyag csomagolások mostanra közel egyharmados részesedést szereztek maguknak a teljes felhasználáson belül, ezzel mára jóval megelőzték a korábbi második helyezett fémcsomagolásokat. A műanyag csomagolások közül a PET-palack az italoknál valósággal tarolt az elmúlt években. Térhódítása a következő években is folytatódhat, s jelentős szeletet hasíthat ki magának az aeroszolos palackok között is. A hazai gyártók közül számos cég készít műanyag dobozokat, ládákat vagy éppen PET-palackokat, ezzel szemben a vákuum- és védőgázas csomagolásra alkalmas fóliák nagy része importból származik.

Több termékcsoportnál vívtak ki meghatározó részesedést többféle anyagból készült társított csomagolások is, amelyekből tavaly több mint 14 ezer tonnát használtak fel Magyarországon. A piaci szegmens koncentrált, a társított dobozok 95 százaléka a Tetra Pak, a SIG Combibloc és az Elopak termékei közül került ki. A három cég közül a 60 százalékos részesedésű svéd Tetra Pak épített ki magyarországi gyártókapacitást, s a budaörsi üzemben 2005–2006-ban újabb 10 millió eurót fordítanak fejlesztésre.

Wolfgang Niestroj, a Tetra Pak Magyarország és Ausztria vezérigazgatója elmondta: tavaly már a gyümölcslevek 76, a tejek 50 százalékát hozták forgalomba a jellegzetes tégladobozokban. A gyümölcsleveknél az italoskarton-dobozok és a PET-palackok között kiélezett verseny folyik, amelyek egymás helyettesítő termékeinek számítanak a piacon. A tégladobozok forgalmazói a tejiparban számítanak a legnagyobb növekedésre, mivel a kimért tej még mindig a teljes piac több mint 20 százalékát adja.

Bár a fémcsomagolások részesedése az utóbbi években csökkent, így 13-15 százalékos az arányuk a teljes felhasználáson belül. A magyar piacon értékesített konzervdobozok és az alufólia nagy részét itthon gyártják, ezzel szemben a fém italpalackok teljes egészében importból származnak. A piac kis mérete miatt ugyanis eddig egyetlen cég sem hozott létre erre magyarországi gyártóbázist, noha az elmúlt két-három évben a fém italdobozok piaci részesedése látványosan növekedett.

Az elmúlt évek legnagyobb vesztese az üveg, amelynek részesedése ma már nem haladja meg a 3-4 százalékot. Szinte teljesen eltűntek az üvegcsomagolások az üdítőitalok és az ásványvizek piacán, s egyre inkább megkérdőjeleződik az üveg elsősége a söriparban is. A tokodi üveggyár bezárása óta Magyarországon egyedül az amerikai

O-I csoport tulajdonában lévő, Orosházán termelő Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft. (EMCS) készít üvegpalackokat, a színes üvegek pedig mind külföldön készülnek, s az importnyomás miatt egyelőre nem is várható változás. Igaz, néhány területen éppenséggel nő az üveg népszerűsége. Így a hazai borászatok közül mind többen létesítenek saját palackozóüzemet, s csomagolják minőségi termékeiket saját címkés üvegbe a korábbi kannás kiszerelés helyett.