Fórumok a megyék jövőjéről
Közös fórumokat szervezett a megyei napilapokkal az elmúlt hetekben a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH), az utolsó két ilyen rendezvénynek ma Szolnokon az Új Néplap, illetve holnap Szegeden a Délmagyarország ad otthont. A rendezvények célja az volt, hogy a tervezők az ország minden táján megismerjék az emberek véleményét: milyen fejlesztéseket tartanak legfontosabbnak, mire költenék legszívesebben a 2007 utáni európai uniós támogatásokat. A megyei napilapok olvasói e fórumokon első kézből kaphattak tájékoztatást az ország és szűkebb pátriájuk fejlesztési céljairól. A rendezvénysorozaton a tervezőket Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, Veress József államtitkár, Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke, valamint Halm Tamás és Kovács István Vilmos elnökhelyettes képviselte. Az adott megye fejlesztési terveit pedig a megyei közgyűlések és területfejlesztési tanácsok elnökei, valamint a megyei jogú városok polgármesterei ismertették. (Az NFH honlapján – www.nfh.hu – megtalálhatók e fórumokról készült riportok, tudósítások.)
Az elkövetkező 15-20 évünket alapozzuk meg néhány hónap alatt – utalt a II. Nemzeti fejlesztési terv elkészítésével járó országos és helyi felelősségre Baráth Etele a miskolci összejövetelen. Elégedetten beszélt Borsod-Abaúj-Zemplén eddigi pályázati eredményeiről, és kedvezően ítélte meg a kilátásaikat is Gyárfás Ildikó, a megyei közgyűlés elnöke. A megye az I. Nemzeti fejlesztési terv kiírásaira beadott pályázatok számát tekintve a második, a szerződéssel lekötött megítélt támogatások nagysága alapján pedig az első helyen állt a fórum idején.
Győrffy Gábor, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója a szombathelyi rendezvényen azt nehezményezte, hogy az I. NFT-ben a regionális fejlesztési operatív programnak (rop) csak 17 százalékos részesedése volt, és ami szerinte még fájdalmasabb, hogy maradványelven épült fel. A régión belüli szervezetek, szakemberek beleszólása a döntéshozatalba elenyésző.
Pécs mint Európa kulturális fővárosa 2010-ben, illetve mint térségi, országos gazdasági központ motorja lehet a baranyai fejlesztési tervek megvalósításának a Nemzeti fejlesztési terv második ciklusában – vélekedett Halm Tamás, az NFH elnökhelyettese a hivatal és a Dunántúli Napló közös konferenciáján. A város messze százmilliárd feletti összeggel szeretne részesedni a II. NFT forrásaiból – derült ki Toller László polgármester szavaiból. Faragó László, a MTA Dél-dunántúli Regionális Kutatások Központjának tudományos főmunkatársa kulcsfontosságúnak nevezte a megfelelő információáramlást, mert meglátása szerint a stratégiai célok megfogalmazásában uniós és kormányzati szinten is mutatkozik némi bizonytalanság. Magyarország az EU tagjaként 2007 és 2013 között csaknem nyolcezermilliárd forint közösségi fejlesztési támogatásra lesz jogosult – emlékeztetett Szaló Péter, az NFH elnöke a Komárom-Esztergom megye jövőjéről, fejlesztési lehetőségeiről tartott fórumon. A közép-dunántúli régióban jelenleg 521 projekt vár megvalósításra, de legalább 1500-ra lenne szükség a keret maximális kihasználásához – vélekedett Agócs István, a regionális fejlesztési tanács elnöke. Klupács András, a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás elnöke szerint hiába van pályázati lehetőség, ha kevés az önerő, ha egyelőre csak a bürokrácia növekedése tart lépést az EU követelményeivel.
Az EU-s támogatásokat úgy kellene felhasználni, ahogy az írek tették – hangsúlyozta Békéscsabán Veress József államtitkár. Mint mondta, a versenyképes képzés és tudás megteremtésével Írország a második leggazdagabb EU-taggá vált.
Az elérhetőség javítását, az egészségügyi ellátást, a szív-ér rendszeri betegségek kezelését és a rehabilitációt sorolta Hajdú-Bihar fejlesztési prioritásai közé Juhászné Lévai Katalin, a megyei közgyűlés elnöke. Az innovációra helyezte a hangsúlyt a kecskeméti fórumon Szécsi Gábor, a város polgármestere, miközben elégedetten nyugtázta, hogy a kecskeméti kistérség pályázati sikeressége duplája az országos átlagnak.
