Ott vagyunk a háromban
Szalay Péter, az Eb-pályázat magyar menedzsere szerint további komoly és költséges feladatok várnak a szervezőkre, a támogatások rendszerét pedig szinte gyökeresen meg kell ahhoz változtatni, hogy siker születhessen az UEFA 2006. december 6-i döntésén. Ekkorra ugyanis el kell készíttetni a végleges beruházási terveket és a megvalósíthatósági tanulmányokat. Ezek mellett szükség pedig lesz az összes hatósági engedélyre is. Mindehhez 300-400 millió forintos keret szükséges.
Az előzetes kalkulációk szerint a 2012-es esemény összes előkészületeit 160 milliárd forintból finanszírozná Magyarország. A stadionok át- és felépítésére mai árakon számolva 120 milliárd forintot költenének. Ebből 60 milliárd jutna a már a finálé helyszíneként is kijelölt Puskás Ferenc Stadionra. A másik 60 milliárdot három vidéki pálya: a fehérvári, a debreceni és a győri létesítmény rekonstrukciójára kellene fordítani. Ezeken kívül a legnagyobb tételt, 17,5 milliárdot az Eb célú városi infrastruktúrára fordítanák, míg a biztonságtechnikához, oktatáshoz és képzéshez 6 milliárd szükséges. Az edzőközpontok felépítését pedig további 2 milliárdból finanszíroznák. A maradékot a többi között a médiaközpontra, a teszteseményekre és a szervezési költségekre fordítanák. Debrecenben és Székesfehérvárott a város vállalta, hogy az Eb-től függetlenül is felépíti a maga kisebb arénáját, az Eb-kompatibilis létesítmény felhúzásához azonban az államtól legalább ötvenszázalékos szerepvállalást, mintegy 20 milliárdos támogatást várnak. Hasonló a helyzet Győrben is, ahol a Quaestor Rt. újítja fel az ETO stadionját. Úgy tudjuk, hogy a korábban felsőbb utasításra a pályázati helyszínek közé került Üllői út már nincs a lehetséges Eb-helyszínek között.
Az Eb-rendezés csábító, hiszen Európa legjobb csapatait fogadhatná Magyar- és Horvátország, miközben rendezőként mindkét állam automatikusan képviseltetné magát a mezőnyben is. Szalay Péter jelezte: a legutóbbi helyszín, Portugália mintegy 280 millió eurós profitot könyvelhetett el rendezőként.
