LCD-tévét gyártana az Albacomp

Folyadékkristályos (LCD) képernyőjű televíziók gyártásáról tárgyal kínai és tajvani cégekkel az Albacomp Rt. – tudta meg lapunk Laufer Tamás vezérigazgatótól. A székesfehérvári informatikai vállalat szerződéses összeszerelőként szállna be az üzletbe, a cégvezető szerint megvan hozzá a kellő know-how-juk, kedvező árat is tudnak ajánlani. A társaság területén elegendő hely van egy ezzel öszszefüggő újabb gyártóberuházásnak. A fenti elképzelésekkel egyetért a legnagyobb tulajdonos, Minárovics János is.

A fehérvári társaság hosszú évekig főként a személyi számítógépeiről volt ismert. A legnagyobb hazai PC-gyártóként ma már nemcsak asztali számítógépeket, hanem noteszgépeket is összeszerelnek. (Utóbbiak monitora épül a tévégyártásban is használatos LCD-technológiára.)

A magyarországi számítógéppiacon 8-10 százalékos a cég részesedése. Asztali gépből évi 25 ezret, laptopból 10 ezret adnak el évente. Az utóbbi egy-két évben mindkét termékkategóriából már jelentős tételt képvisel az export.

Ugyanakkor az is ismert, hogy a PC-piacot a gyártói oldalon már évi több millió darabos kapacitású társaságok uralják. A termékek rendkívül árérzékenyekké váltak, jelentősen csökkent a jövedelmezőségük – indokolja a profilbővítési terveket Laufer Tamás, aki sokkal inkább szolgáltatói, tanácsadói múlttal érkezett néhány éve a cég élére. Szakmai gyökerei a rendszerintegrációs és főként a multicégekhez kötődő területen vannak. A magyarországi informatikai piaccal kapcsolatos jövőképe is inkább ehhez kötődik. A hardvert is fontosnak tartotta, de úgy gondolta, hogy a vállalatnak a biztosabb jövedelmezőség érdekében a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások felé kell jobban nyitnia. Az utóbbi években erősített a tanácsadói üzletágban is, ahol ma 40-50 fős csapatot működtet.

A másik stratégiai irány a regionális terjeszkedés. Erre több modellt is lehetségesnek tart, de az Albacomppal nem a szokásosat követik, vagyis első lépésként nem saját irodát nyitnak, hanem az ugyancsak a régióba tartó hazai nagyvállalatokat követik: velük kötnek szolgáltatói szerződéseket. A cég csak ezzel párhuzamosan akar egyéb eladási csatornákat felkutatni. A vezérigazgató ugyanis nem hisz – a környező országokban megvalósítandó – esetenként százmillió forintot is felemésztő irodanyitásban, s abban, hogy egy ottani ember mennyire képes megbízhatóan a magyar vállalat stratégiáját képviselni.

A mostani menedzsment az utóbbi egy-két évben csoportszinten is rendezte az Albacomp sorait. A társaság egy időben nagyon sok cég rész- vagy teljes tulajdonosa volt, amelyek között számos profilidegen vállalkozást is lehetett találni. Úgy gondolták, jobb megválni tőlük, mert erőforrásokat vontak el a fő tevékenységtől. A korábbi 14 cégből már csak négy maradt, azokat is mind jobban be akarják építeni a holdingba.

Ilyen vállalkozásoknak, mint az Albacomp, a továbbfejlődéshez olyan befektetői körre van szüksége, amely kellően egyesíteni tudja magában a szakmai és a pénzügyi profilt – mondja Laufer Tamás, aki az elmúlt egy évben számos befektetővel tárgyalt; mint mondja, volt köztük ilyen is, olyan is. Úgy látja, a tőkebevonás érdekében sem árt profilt tisztítani, hiszen a befektetők tiszta jövőképet szeretnének látni. Az Albacomp pedig manapság olyan, mint egy mini-IBM, szinte mindennel foglalkozik, ami csak van az informatikai piacon. A tulajdonosok, akik maguk is dolgoznak a cégben, ugyanakkor bíznak abban, hogy az alapprofilból továbbra is meg lehet élni. Ezért most intenzív tárgyalási folyamatok zajlanak a társaságnál a menedzsment és a tulajdonosok között. Az előbbiek gyorsítanák, utóbbiak lassítanák az átalakulási folyamatot.

Három évvel ezelőtt az Albacompnál nehezen fogadták el, hogy az akkori új menedzsment multicégektől eltanult technikákat igyekezett meghonosítani, míg a régi Albacomp alapvetően egyszemélyi vezetésre épült.

A változás azonban létkérdés a cégcsoport számára – húzza alá a vezérigazgató. A magyar informatikai piacon ugyanis több ezer vállalkozás van, legtöbbjük sablonos dolgokkal foglalkozik: viszontértékesítés, szerviz, ügyfélszolgálat. Kevés a speciális know-how a piacon, a hagyományos területen egyre nehezebb megélni. Az idén és jövőre a nagyobb szabású it-konszolidáció éveit élhetjük. A nagyobb cégeknek még vannak tartalékaik, de a kisebbek komoly bajba kerülhetnek. A piacot egyértelműen a multik uralják, beruházásaikhoz könnyebben kapnak támogatást, mint magyar tulajdonú társaik, pedig szerinte az életképes hazai vállalkozásokat is kellene támogatni, de fontos, hogy nem elaprózva – teszi hozzá.