Okos falvakat akar építeni Lőrincz Viktória, a Tisza vidékfejlesztésért felelős minisztere
Meghallgatta a parlament vidék- és településfejlesztési bizottsága kedd délelőtt Lőrincz Viktóriát, a Tisza vidék- és településfejlesztési miniszterjelöltjét, aki hosszan beszélt a vidékfejleszletés jelentőségéről.
„Az okos falu nem technológiai divat”
Lőrincz Viktória hangsúlyozta, hogy a célju, hogy határozott lépésekkel állítsák meg a vidék elnéptelenedését, ezért a források elosztását alapjaiban szeretnék újraszervezni.
A meghallgatás egyik legérdekesebb része az úgynevezett „okos falu” koncepció volt.
Lőrincz Viktória szerint az okos falu nem technológiai látványprojektet jelent, hanem azt, hogy egy vidéki közösség képes saját jövőjét megszervezni.Az Európai Unió több éve támogatja a smart village programokat, amelyek célja a digitális szolgáltatások, helyi energiaközösségek, közösségi közlekedési rendszerek és helyi gazdasági együttműködések fejlesztése. Magyarországon ezek jelenleg még jellemzően pilotprogramként működnek. A miniszterjelölt szerint azonban a 2027 utáni időszakban ez már a vidékpolitika egyik központi eleme lehet.
Turizmus, helyi gazdaság, vízmegtartás
Lőrincz Viktória beszédében kitért a vidéki turizmusra és a klímaalkalmazkodásra is. Azt mondta: a falusi és térségi turizmust nem tömegturisztikai logika mentén kell fejleszteni, hanem fenntartható, helyi értékekre épülő rendszerként. Külön megemlítette
- a Balatont,
- a Tisza-tavat,
- a történelmi borvidékeket
- és a falusi turizmust
mint kiemelt fejlesztési területeket.
A klímaváltozás kapcsán hangsúlyozta: a vízmegtartás és a tájhasználat átalakítása a következő évtizedek egyik legfontosabb vidékpolitikai kérdése lesz.
Hatalmas összegekről dönthetnek a helyi közösségek
A települések vezetőinek vissza kell kapniuk a kiszámítható működésbe vetett bizalmukat. Magyarországon ma 3155 önkormányzat működik. Ebből több mint kétezer település lakossága nem éri el a kétezer főt. Az aprófalvas térségekben hatalmas kárt okoz az elvándorlás és az intézményi leépülés. Erre a problémára a Szent István Vidékfejlesztési Program hozhat megnyugtató megoldást.
A tervek szerint tíz település alkotna egy fejlesztési közösséget.
Ezek a csoportok évente akár egymilliárd forintos forrást is felhasználhatnak. A pénzek sorsáról nem egy budapesti irodában, hanem helyben döntenek majd a közösségek bevonásával. Egy balatoni, egy határ menti vagy egy agglomerációs falu problémái teljesen eltérnek egymástól, így a helyiek tudják a legjobban, ténylegesen mire van szükségük.
