Megéri az olajiparba fektetni

Most érdemes olajrészvényekbe fektetni, az iparág jövedelemtermelő képessége ugyanis a következő években is javuló tendenciát mutat – állítja Tina Vital, a Standard & Poor’s energetikai elemzője. Prognózisa szerint az előttünk álló téli időszakban a nyersolaj hordónkénti ára Amerikában nem mozdul el a 60 dolláros szintről. A WTI alaptípus ára később valamelyest mérséklődik, miután sorra állítják üzembe az új lelőhelyeken létesített kitermelő kutakat. Elsősorban Oroszországban, Afrikában és Latin-Amerikában bővül emiatt az olajkínálat. A felhozatal növekedése a piacon is megmutatkozik, az ár 2006 decemberében 52, egy évvel később pedig 47 dollár/hordó környékén stabilizálódhat. A földgáz ára sem csökken a téli szezonban; ezt elsősorban a Katrina és a Rita hurrikán miatt tartósan kiesett kapacitásokkal és a rendkívül zord telet sejtető előrejelzésekkel magyarázzák. Az egységár marad 13 dolláron – egymillió brit hőmennyiségegységre (Btu) vetítve. A tarifa jövő decemberre 9 dollárra csökkenhet, követve a nyersolaj olcsóbbá válását. Mindez még mindig kiemelkedően magas szénhidrogénárakat jelent, s ez a befektetők számára azt jelzi, hogy most érdemes az olajiparba pénzt invesztálni.
Elérkezett a legkedvezőbb pillanat a részvényvásárláshoz – erősítette meg Tina Vital. Utalt arra, hogy a hurrikánok pusztítása után 70 dollárra felszökött olajár azóta alulról súrolja a 60 dolláros szintet, s ősz eleje óta a vezető olajtársaságok részvényárfolyama ennek megfelelően 15-20 százalékkal csökkent. A következő egy-két hétben az energiahordozók iránti kereslet erősödését az árfolyamok is követik, így az olajipari részvény rövid idő leforgása alatt 6-7 százalékot is fialhat új tulajdonosa számára. Az S&P elemzője a Business Weeknek adott interjújában az árfolyam-erősödés egyik kiváltó okaként a nyereségadatokra vonatkozó előrejelzéseket jelölte meg. Ezek szerint az olajmultik üzemi eredménye 2005 utolsó negyedévében 58, 2006 első negyedévében pedig 48 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi időszak hasonló adatát.
A földgáz iránti fokozott kereslet miatt olyan integrált olajtársaságok papírjait ajánlják vételre, amelyek portfóliójában ez az energiahordozó kiemelt szerepet játszik. A BP, az ExxonMobil, a Chevron áll a kínálati paletta élén, kiegészülve a Totallal és a Conocóval, de a független társaságok közül a Burlington, a Devon Energy és az EOG vétele is melegen ajánlott. A nagy olajmultik 2-3 százalék körüli osztalékot fizetnek majd a részvényeseiknek.
A fúrásokat és a kitermelést végző kisebb vállalatok, valamint a csővezetékeket üzemeltető cégek részvényeiben is lát fantáziát az S&P. Előbbi csoportban a befektetők 1,3 százalékos osztalékra számíthatnak az idei év után. A csővezeték, a szállítás lehet most talán a legjobb üzlet, ezt jelzik a szektor társaságainak 6–8 százalék közé várt osztalékkilátásai. Ami a kitermelést illeti, a költségek a következő években emelkednek. Egyrészt számos szénhidrogénmező kimerül, a helyükbe lépő újakon viszont sokszor extrém körülmények között kénytelenek dolgozni az olajmunkások, messze a parttól, infrastruktúrától, esetenként a sarkkörön túl. Jelenleg egy hordó olaj felkutatási és kitermelési költsége átlagosan 7,35 dollár. E téren Európa a legdrágább (12,02 dollár), amelyet Amerika (10,65) és Kanada követ (10,08). Ezzel szemben a Csendes-óceánon négy, a Közel-Keleten nyolc dollár a hordónkénti költség. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben főleg azok a vállalatok kerültek a felvásárlási célpontok népszerűségi listájára, amelyeknek kiterjedt ázsiai, afrikai kapcsolataik, kitermelési jogaik vannak.
A növekvő kereslet – egyedül Kínában jövőre hat százalékkal nő az olaj iránti igény –, az egykor reménytelen, vagy csak horribilis költséggel kinyerhető energiahordozók felé irányítják a figyelmet. Észak-Amerikában ennek megfelelően dollármilliárdokat fektetnek a biogázprogramokba, s a kanadai olajpala- és olajhomokkincs hasznosítására. Több finomítót a gabonából kinyerhető etanol előállítására is alkalmassá tesznek. A zöldenergia hasznosításában a Shell és a BP jár az élen.

A Katrina és a Rita hurrikán okozta károk kijavítása viszonylag jó ütemben halad. A múlt hétre már csak az olajtermelő kapacitások 33,55, a földgáztermelő kapacitások 26,5 százaléka volt használhatatlan a Mexikói-öbölben. Az amerikai belügyminisztérium becslése szerint a megszokott rend a jövő tavaszra állhat vissza. Az olajfinomítók már jobb helyzetben vannak: már csupán három egység van zárva, ezzel az Egyesült Államok teljes feldolgozói kapacitásának 4-5 százaléka esik ki, előreláthatólag márciusig.