Akiket izraeliek keresnek...
A jelentős izraeli ingatlanbefektetések javították a magyarországi lakáskínálatot, serkentették a kereskedelmet, és fejlett országok nagyvállalati központjait csábították az itteni korszerű irodaházakba – fejtette ki Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára a Magyar–izraeli Kereskedelmi és Iparkamara napokban tartott üzletember-találkozóján. A hagyományos mellett azonban új területeken is formálódnak az együttműködések. Joseph Peri, az izraeli gazdasági minisztérium regionális tanácsadója elmondta: a közeli hónapokban több magyar szakmai küldöttséget fogadnak Izraelben, hogy segítsék magyar–izraeli vegyesvállalatok kialakulását például a távközlés, a biotechnológia, az orvosiműszer-, a gyógyszergyártás, az idegenforgalom, a mezőgazdaság és a tudományok területén. Tervbe vették a két ország borainak kölcsönös népszerűsítését is.
Magyarország mára elveszítette azt a tőkevonzó képességét, amely a rendszerváltás után a térségen belül vezető szerepet biztosított számára – fejtette ki lapunknak Lőrincze Péter. Mostanra a szomszédos országok felzárkóztak, sőt Szlovákiában és Romániában a külföldieket vonzó egységes adózást alkalmazzák, s hasonlóra készülnek Szlovéniában is. Az elvesztett versenyelőny néhány elemét ma már nem lehet visszaállítani, de nem is cél, lévén szó a lazább környezetvédelmi előírásokról, a gyenge dolgozói érdekvédelemről vagy a filléres bérekről. Magyarország új vonzereje abban rejlik az izraeli cégek számára, hogy kaput jelent az Európai Unióba és annak leendő tagállamaiba. Ám a közel-keleti ország nem kínál a magyar vállalatoknak hasonló tranzitszerepet, vagyis ebből is nyilvánvaló, hogy Izraelből mindig is több tőke áramlik Magyarországra, mint fordítva.
A két ország együttműködése azonban új versenyképességi modellt teremthet meg Lőrincze Péter szerint. A kamara és a hazai informatikai vállalkozók szövetsége az izraeli szoftvergyártók szövetségével informatikai kerekasztalt kíván létrehozni. Az izraeli cégek Magyarországra hozzák majd elképzeléseiket, amelyek termékké fejlesztése itt történne, gyártásuk pedig a két ország valamelyikében. Izrael szoftveriparában a négy-öt nagy cég mellett ugyanis több száz kicsi működik. Bár ez utóbbiak kis részterületeken a világon a legjobbak, nincs elég kapacitásuk elgondolásaik megvalósítására. Éppen arra szorulnak rá, amit Magyarországon megkaphatnak. Egy másik modell szerint az izraeli–amerikai tudományos együttműködés mintájára a magyar és az izraeli cégek is állami forrásból jutnának kockázati tőkéhez, ha egymás tudományos eredményeit alkalmazzák, illetve gyártják. Az ezt rögzítő megállapodás néhány hónapon belül megszülethet. Harmadik modellként specializálódásra ad lehetőséget, hogy a világ legnagyobb generikus gyógyszergyártója, az izraeli Teva a térségen belül Magyarországon hajtotta végre a legnagyobb befektetést. (BHL)
