Állapotromlás miatt kártérítési igény
Az állapotromlás önállóan is megalapozhat nem vagyoni kártérítési igényt. Ennek megítélésénél a munkaképesség-csökkenés mértékének megváltozása nem bírhat kizárólagos jelentőséggel – hívta fel a figyelmet a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő perben.
Az ügy felperese évtizedekig volt vájár, és a nyolcvanas évek első felében zaj okozta halláskárosodást szenvedett, két évig baleseti járadékot is kapott. Mintegy másfél évtized múltán hallása jelentősen csökkent, emiatt ismételten baleseti járadékot kért. A megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóság – figyelemmel a zajártalom okozta 26 százalékos munkaképesség-csökkenésére – megállapította jogosultságát a járadékra. Az érintett az állapotrosszabbodásra hivatkozva nem vagyoni kártérítést is kért.
A munkaügyi bíróság elutasította keresetét. Orvosszakértői véleményt szerzett be, amely szerint a felperes hallásában csak enyhe mértékű romlás következett be az egykori állapothoz képest. A bíróság szerint a felperes követelése elévült, mert nem vagyoni kára már a korábbi időszakban fennállt. A lassú állapotromlás pedig, amely az adott betegség velejárója, nem alapozhatja meg a nem vagyoni kártérítés iránti követelését, mondta ki az igazságszolgáltató fórum. A másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta.
A felperes az LB-től kért felülvizsgálatot. Egyebek közt arra hivatkozott, hogy esetében az állapotrosszabbodás hosszabb idő alatt következhet be, és igénye akkor keletkezik, amikor állapota eléri a nem vagyoni kártérítést megalapozó mértéket. Az LB kifejtette: az állapotromlás önállóan is megalapozhatja a nem vagyoni kártérítés iránti követelést, és ilyenkor az elévülés szempontjából önálló elbírálás alá esik. Kérdés, hogy a felperesnél bekövetkezett állapotromlás okozott-e olyan személyiségi jogsérelmet, amely miatt a nem vagyoni kártérítési igényt új igényként érvényesíthette. Ennek elbírálásában – az LB álláspontja szerint – a munkaképesség-csökkenés mértékének megváltozása nem lehet kizárólagos jelentőségű. Az LB – hatályon kívül helyezve az ítéletet, és új eljárásra utasítva a munkaügyi bíróságot – figyelmeztetett arra: az ügyben először azt kell megállapítani, hogy az állapotromlás ténylegesen mikor, milyen körülményekben – beszédmegértés, a mindennapi élet szokásos viteléhez szükséges hallás stb. – okozott változást. Ha pedig a felperest személyiségi jogsérelem érte, úgy a korábbi helyzettel egybevetve kell vizsgálni, követelése elévült-e, vagy sem.
A Legfelsőbb Bíróság szerint az állapotromlás önmagában, önállóan is megalapozhat egy nem vagyoni kártérítés iránti követelést. Először azt kellett megállapítani, hogy az állapotromlás ténylegesen mikor, milyen körülményekben okozott változást.
