Bizonyítékok kártérítési perben
A perbeli bizonyítéknak nincs előre meghatározott bizonyító ereje, és a bíróság köteles megindokolni az ellentétes szakvéleményekről kialakított álláspontját – figyelmeztetett a Legfelsőbb Bíróság (LB) az alábbi jogvitában.
Az ügy felperese két évtizedig villanyszerelő volt, munkaviszonya megszűnte után egy bányaüzemben dolgozott. Derékpanaszokkal került betegállományba. Az erre hivatott egészségügyi szerv a betegségét – mint munkaviszonyával összefüggő egészségkárosodást – nyilvántartásba vette. Az Országos Orvosszakértői Intézet 26 százalékos foglalkozási eredetű munkaképesség-csökkenést állapított meg. A felperes a bírósághoz fordulva kártérítést kért a bányaüzemtől.
Keresetét elutasították. A perben az igazságügyi orvosszakértő ugyan megerősítette 26 százalékos foglalkozási eredetű munkaképesség-csökkenését, de az Egészségügyi Tudományos Tanács véleménye más volt. Azt állapította meg, hogy a felperes munkaképesség-csökkenése 50 százalékos, de nem foglalkozási eredetű. A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság nem talált módot e szakvélemény ellenőrzésére, mondván, azt a legmagasabb orvosszakmai fórum adta, és nincs olyan szerv, amely felülbírálhatná. Hozzátette: a felperes nem tudta bizonyítani, hogy betegsége összefügg az alperesnél fennállt munkaviszonyával.
A felperes az LB-től kért felülvizsgálatot. A legmagasabb ítélkező fórum rámutatott: a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy munkaviszonyával legalább részben összefüggő egészségkárosodás érte. A munkáltató úgy mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy a munkaviszony és az egészségkárosodás között nincs okozati kapcsolat.
A bizonyítékoknak – ideértve az egészségügyi tudományos tanácsi felülvéleményt is – nincs előre meghatározott bizonyító erejük, azokat a bíróság szabadon mérlegeli, és meggyőződése szerint bírálja el. Azt azonban meg kell indokolnia, hogy az ellentétes bizonyítékok közül melyiket milyen okból fogadta el, különösen, ha több egybehangzó szakvélemény áll szemben egyetlen véleménnyel. Azt is indokolni szükséges, hogy a munkáltató bizonyította-e a felperes munkaköri orvosi alkalmasságát. Alkalmassági orvosi vélemény hiányában való foglalkoztatásnál nem hiányozhat, hogy a felperes bizonyította-e, miszerint kára a munkaviszonyával összefügg.
Szintén vizsgálat tárgya, hogy az alperes sikeresen mentette-e ki magát. Mindezek hiányában megalapozatlan a jogerős ítélet – mondta ki az LB.
