Használt tárgyakért fizetnek elképesztő összegeket

Óriásira nőtt a gyarmati idők telepesei által használt tárgyak népszerűsége az amerikai műgyűjtők körében. Az Észak-Amerikában készített úgynevezett koloniálbútorok, műtárgyak mellett a korabeli angol és kontinentális európai darabok is igen keresettek – írja a Financial Times. Ugyanakkor az amerikai kontinens déli részének kortárs és modern művészeti alkotásai iránt nemcsak otthon tapasztalható egyre nagyobb érdeklődés.
A koloniálantikvitások iránti megnövekedett keresletet jelentős részben fiatalabb amerikai művészek és formatervezők támasztják, akiket lenyűgöz a telepesidők tárgyainak letisztult egyszerűsége – magyarázza Peggy Russel, az Elle magazin főszerkesztője. Russel szerint az alapító atyák idejéből származó tárgyak népszerűsége a gyűjtők körében valójában már régóta megfigyelhető. Jó példa erre Mrs. J. Insley Blair, aki 1916-tól kezdve specializálta magát Chippendale székek és koloniálportrék gyűjtésére. Az általa vásárolt darabok némelyike ma akár az eredeti vételár több százszorosáért is elkelhet.
Az Észak-Amerikában készült tárgyak mellett ugyanakkor a korabeli Angliából származó fajansz- és a staffordshirei edények szintén népszerű tételek a tengerentúli aukciókon. Ez az érdeklődés sem mentes a patriotizmustól, hiszen a hőskorszak telepeseinek asztalát is ilyenekkel terítették meg.
Az észak-amerikai koloniálrégiségek kereskedelme meglehetősen nagy volumenű. A Sotheby’s legutóbb január végén tartott háromnapos árverést Important Americana címmel, ahol közel 25 millió dollár értékben keltek el ilyen tárgyak. Leslie Keno, a cég alelnöke szerint ez a bevétel az egyik legkiemelkedőbb ezen a területen a Sotheby’s történetében.
Az aukción szereplő 967 tétel között voltak festmények, kerámiák és bútordarabok, köztük sok a 18. század második feléből származó. Az egyik kiemelkedő leütés az „amerikai Rousseau”-nak is nevezett Edward Hicks (1780–1849) festményének eladása volt: a Béke királysága című, 1846-ban készült naiv tájképért 3,15 millió dollárt fizetett egy gyűjtő. A bútorok között megtalálható volt például egy hat székből álló, 1760-ra datált garnitúra, amely a 250 ezres becsült árhoz képest 2,14 millió dollárért kelt el, illetve egy 1770-ben, Bostonban készült Chippendale-karosszék, amelyet 40 ezerről indítva 464 ezer dolláron ütöttek le.
Az észak-amerikai trendtől kicsit eltérően a kontinens déli felének inkább modern és kortárs művészeti termése válik mind népszerűbbé világszerte: jól mutatja ezt, hogy a Sotheby’s 2005-ben rekordértékben, 28,2 millió dollárért adott el latin-amerikai műtárgyakat. A vásárlók fele Európából, az Egyesült Államokból vagy Délkelet-Ázsiából származik. Érdekes, hogy egyre több gyűjtő fordul a hagyományos latin-amerikai figurális-népies ábrázolásoktól az absztrakt művek felé.