Hullámvasúton a nyomdaipar
Az év első két hónapja uborkaszezonnak számít a nyomdaiparban. A cégek azonban most úgy nyilatkoztak: az évkezdet a szokásosnál kedvezőbb volt, kérdés, hogy a lendület meddig tart. Bevételnövekedést jelenthetnek a közelgő választások – óriásplakátok, szórólapok – is, de hogy ez valóban így lesz-e, azt ma még nem lehet megmondani. Már csak azért sem, hiszen korábban arra is volt példa, hogy ilyen jellegű megrendelésekből külföldi nyomdák is részesedtek. Peller Katalin úgy véli, az ágazat idei teljesítményében meghatározóbb szerepet játszik az, hogy a legnagyobb megrendelők – élelmiszer-ipari cégek, kiadók, reklámügynökségek, médiavállalatok – mennyi pénzt szánnak nyomdai termékek elkészíttetésére. A nyomdaipar is azon ágazatok közé tartozik, amely egyfajta gazdasági barométerként működik. Ha nagyobb a növekedés, a nyomdáknak is jobban mehet az üzlet. A statisztikai adatok is azt mutatják, hogy az elmúlt öt esztendőben jobb és rosszabb évek váltogatták egymást, a teljesítmény egyfajta hullámzást mutat.
Az ágazatban ugyan túlsúlyban vannak a kisvállalkozások, de a nyomdaipari összárbevétel kilencven százalékát mintegy tíz meghatározóan nagy cég produkálja. A nyomdaipar múlt év végi konferenciája is azt mutatta, hogy a vállalkozások többsége kisebb-nagyobb problémával küzd, s az is elmondható: mindenkinek „máshol szorít a cipő”. Az biztos: a piaci verseny ez évben is éles lesz, az árak pedig nyomottak. A főtitkár hozzátette: tavaly sok cég könyvelhetett el árbevétel-bővülést, közülük azonban csak kevesen számolhattak be arról, hogy nyereségüket is növelni tudták volna. Peller Katalin felhívta a figyelmet arra, ha Románia is uniós tagország lesz, az ottani nyomdák komoly konkurenciát jelentenek majd a hazai cégeknek, hiszen várható, hogy az ottani beruházások még nagyobb lendületet kapnak.
Az mindenképpen biztató, hogy az elmúlt évben jó néhány nyomda – vidéken és a fővárosban egyaránt – költözött új helyre, s az ingatlanvásárlásokat gépberuházások is kísérték. Ez biztosíték lehet arra, hogy a nyomdák a versenyképességüket és a hatékonyságukat is javítani tudják.
Igyekeztek fejleszteni technológiájukat a hazai nyomdák az elmúlt években. Ma már többségük CTP-berendezést (computer to plate, számítógép-vezérelt levilágítás) vásárol, s hódít a digitális technológia is. Ez annak is köszönhető, hogy mind nagyobb az igény a kis példányszámú kiadványok készítésére. A technológiaváltás azonban azt is jelentheti, hogy egyes nyomdaipari szakmákra nem lesz szükség. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy 2005-ben az ágazatban az előző évhez képest mintegy húsz százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma. Peller Katalin úgy fogalmazott: egyelőre nem tudni, ennek mi az oka, hiszen nem érkezett hír jelentősebb létszámleépítésről. A legnagyobb visszhangot kiváltó eset az ágazatban tavaly a Kossuth Nyomda szegedi telepének bezárása volt.
