Kiskapuk a kölcsönmunkához

Januártól változtak a munkaerő-kölcsönzés feltételei, a jogalkotók célja az volt, hogy nagyobb védelmet biztosítsanak a kölcsönzött munkavállalóknak. Így az egyik módosítás értelmében a kölcsönbe adónak be kell mutatnia az Egységes magyar munkaügyi adatbázisba (EMMA) történő bejelentés dokumentumát a kölcsönbe vevőnek, vagy a munkaszerződést a munkabér „kitakarásával”, így ugyanis elkerülhető a feketekölcsönzés. Bár ez nem nyújt teljes biztonságot a munkavállalónak, mégis mindkét cég felelősségre vonható lesz a jövőben – mondta Rácz Attila, a MŰISZ HR Kft. ügyvezetője. Ha a kölcsönbe adó cég elmulasztja a bejelentést, úgy a munkavállaló automatikusan a kölcsönbe vevő állományába kerül, minden felelősség- és járulékvonzatával együtt. Az ügyvezető szerint a bér kitakarásának életszerűsége némiképp megkérdőjelezhető, hisz az együttműködő cégek az esetek többségében a bruttó bérre vonatkoztatott szorzótényezőben állapodnak meg.
Egy másik változás következtében a kölcsönzött munkavállalóknak a kölcsönbe vevőnél állományban lévő, azonos munkakörben dolgozókéval azonos bért és juttatást kell kapniuk. E kikötés viszont ellentmond az előzőnek, mert elviekben csak a kölcsönbe vevőnek vannak irányadó információi a bérszínvonalára vonatkozóan. Természetesen a kölcsönzöttek javára el lehet térni kedvezően, azaz magasabb bért kaphat az ilyen formában munkát vállaló. Az ajánlott magasabb bért az általában határozott idejű, viszonylag rövidebb időtartamú megbízások is indokolhatják. A képhez az is hozzátartozik, hogy a megbízó cégek általában egyszerre több kölcsönzővel dolgoznak, folyamatosan versenyeztetik az ajánlatokat. Számos esetben az alkalmasnak tűnő leendő munkavállalók kegyeiért csak magasabb bérajánlatokkal tudnak küzdeni egymással a kölcsönbe adó vállalkozások – fejtette ki Rácz Attila.
Amennyiben egy nagyvállalat a munkatársait ki akarja szervezni, ám kölcsönzés keretében továbbfoglalkoztatná, ezt sem teheti meg egyszerűen a jövőben.
Ha a kölcsönbe vevő – mint egykori munkáltató – a működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondásával vagy a próbaidő alatt azonnali hatállyal szakítja meg a munkaviszonyt, úgy hat hónapig nem kölcsönözheti vissza a kollégát. Ehhez a módosításhoz is találtak már kiskaput a versenyszféra szereplői: a kölcsönbe adó cég, valószínűsíthetően a megbízója tudtával, a jelenleginél kedvezőbb ajánlatot tesz a dolgozónak, aki így felmond, és visszakölcsönözteti magát. A rugalmasabb foglalkoztatás érdekében így többletköltséggel ugyan, de a kölcsönbe vevő eléri célját, a munkavállaló pedig kedvezőbb juttatásokkal dolgozik tovább. Lehetséges, hogy pár év múlva megfordul a helyzet, és a kölcsönbe vevő állományában lévők küzdenek jogosan azért, hogy azonos legyen a bérük a kölcsönzöttekével – vetette fel a MŰISZ vezetője.

Még tavaly ősszel felmerült, hogy a diákmunka-vállalás kapcsán is módosításra szorulnak a hazai jogszabályok, a szaktárca tárgyalt is erről az iskolaszövetkezetekkel. Az már bizonyos, hogy ebben a kormányzati ciklusban nem kerülhet napirendre a téma. A munkaerő-kölcsönző cégek és a diákszövetkezetek egyazon piacon jelennek meg, utóbbiak is kölcsönzési tevékenységet végeznek, ám a kölcsönzés feltételei eltérők. Más a társadalombiztosítási jogállása az így foglalkoztatott diákoknak, így mások a társadalombiztosítási terheik, valamint az ezzel összefüggő költségek is – mondta Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese. Hozzátette: ezeket harmonizálni kellene, hogy azonosak legyenek a versenyfeltételek.