Milyen tünetekből állapíthatjuk meg, hogy a kollégánk drogfüggő?
Szokatlan agresszió, romló munkahatékonyság, többször előforduló, de rövid ideig tartó betegségek, rossz kapcsolat a kollégákkal, illetve az ügyfelekkel – többek között ezek a tünetek is jelezhetik, hogy kollégánk drogfüggő lett. Bár egy a Journal of Applied Psychologyban megjelent cikk szerint a kábítószerező dolgozók „tiszta” kollégáikhoz képest 60 százalékkal több alkalommal vannak távol munkahelyükről, egy magyar szervezet szerint a drogok kontrollált vagy mértékletes használata nincs szükségszerűen káros hatással a munkahelyi teljesítményre. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil szervezet nemrég közreadott tanulmánya szerint a legális vagy illegális drogok használata ugyan valóban kockázatvállaló magatartásformának számít, a statisztikai adatok szerint az alkohol még inkább koncentrációromboló.
Az angliai Institute of Personnel and Development 1800 HR-szakembert kérdezett meg, észlelték-e munkatársaikon a kábítószer-fogyasztás tüneteit, s közel egyötödük jelezte, hogy előfordult már ilyen. Magyarországon nem lenne ilyen egyszerű felmérést készíteni a témáról, mivel egy tavaly júniusban megjelent adatvédelmi állásfoglalás szerint a munkahelyi drogtesztek alkalmazása nem elfogadható. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint a munkavállalói hozzájárulás önkéntessége a kiegyensúlyozatlan munkáltatói-munkavállalói hatalmi pozíciók miatt erősen megkérdőjelezhető. A tesztelés a magánszférába súlyosan beavatkozó, a személyiségi jogokat sértő gyakorlathoz vezethet, amellett, hogy a mobil teszt hatékonysága nem meggyőző, mert a teszteredmények a fogyasztás tényéről – vagy akár csak a szerrel való testi kontaktusról – adnak felvilágosítást, és nem a munkavégzésre való alkalmasságról. Nem csak Magyarországon, az unió más országaiban sincsenek explicit jogszabályok a drogtesztek tilalmáról, illetve ezek engedélyezéséről, szabályozásáról, vagyis az effajta munkahelyi tesztekkel kapcsolatban általános a jogbizonytalanság – fogalmazott Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője. A magyar joggyakorlat a „bódult állapotot” tekinti a munkavégzést közvetlenül befolyásoló tényezőnek, a munkaidőn kívüli drogfogyasztás tényét ugyanakkor nem. Az ÁNTSZ-től kapott tájékoztatás szerint itthon nincs hivatalos adat arra nézve, hogy a hazai munkahelyeken mennyire jellemző a droghasználat. Sárosi Péter sem tudott ezzel kapcsolatban megbízható információval szolgálni, de mint mondta, az alapján, hogy Magyarország felnőtt lakosságának 11-12 százaléka már kipróbált valamilyen drogot, kimondhatjuk, nyilván a cégek alkalmazottai között is előfordulnak drogfogyasztók. A TASZ programvezetője szerint több olyan hazai munkahely is van, ahol a felvételi eljárás része a drogteszt elvégzése; úgy tűnik, a jogszabályi környezet hiánya, valamint az ombudsmani állásfoglalás miatt mindez illegális. Ezzel szemben Angliában négyféle módszert is alkalmaznak a kábítószeresek kiszűrésére, a vizelet-, a vér-, a haj- és a szájvizsgálatot egyaránt alkalmazzák.
A vizeletteszt a leginkább elterjedt és a legjobban bevált módszer az angol munkahelyeken, mivel olcsó, pontos, és elég hosszú idő elteltével is kimutatható a kábítószer-használat. A tesztelés a munkahelyen is elvégezhető, tíz perc alatt megvan az eredmény: a pozitív mintákat pedig el lehet küldeni egy laboratóriumba, amely az angol törvénykezésben is védhető megerősítést tehet. A szájteszt csak a friss kábítószer-használatot mutatja ki, és ez a legkevésbé indiszkrét vizsgálati módszer, a vételezett mintákat egy laboratóriumba küldik elemzésre. A szájtesztelés egyre gyakoribb az angol munkaerő-felvételi tesztelés során, mivel az eredmény rövid időn belül megérkezik. A hajteszt drágább módszer, viszont akár a 90 nappal korábban fogyasztott kábítószert is kimutatja. Használatos még a vérteszt is, ám ezt munkahelyi körülmények között nem alkalmazzák, a mintavétel ugyanis nehézségekbe ütközik.
