Nyolcból hét pályázat nyert
A Nemzeti fejlesztési tervhez igazodva 2003-ban városstratégia készült Gyulán, és a 2007– 2013-as időszakban megsokszorozódó európai uniós forráslehetőségekre tekintettel most újabb elképzeléseken dolgoznak. Az I. Nemzeti fejlesztési tervnél valamennyi operatív programhoz beadtak pályázatot, s nyolc projektjük közül hét nyert, a hazai és az uniós forrásból összesen több mint ötmilliárd forint támogatást ítéltek meg a város számára.
Perjési Klára polgármester elmondta azt is, hogy a 2005. év önkormányzati projektjének választott Kérdezz engem! információs és segítő animátori szolgálat kifejezetten a kedvenc pályázatuk, több okból. A projektet az I. Nemzeti fejlesztési terv (I. NFT) regionális fejlesztés operatív program kiírására adták be, és mintegy 144 millió forintos támogatást nyertek vele. A program kettős feladatot teljesít: egyrészt a város turisztikai vonzerejének javítását szolgálja, másrészt – már amennyire lehetséges – igyekszik korrigálni az oktatás baklövéseit. Két évre munkalehetőséget biztosít 24 képzett gyulai fiatal számára, akik eddig hiába kerestek állást. Ráadásul ezt újszerűen teszi, hiszen egyidejűleg egy Magyarországon eddig még nem létező idegenforgalmi animátorképzést alakítanak ki az alföldi városban.
Ennek az új foglalkozásnak a szakmai követelményeit az idegenforgalom, a gyermeknevelés és a szabadidős tevékenységek területén dolgozó szakértők közösen alakítják ki. Az animátor a városba érkező vendégek tájékoztatását, a helyi szolgáltatásokkal való megismertetését, szórakoztatását, aktív pihenését segíti, mégpedig úgy, hogy igény szerint programokat szervez és koordinál. A projekt részeként, az animátorok aktív közreműködésével az önkormányzat mobil játszóházakat is létesít, ahol gondoskodnak mind a városlakók, mind a turisták gyermekeinek vidám időtöltéséről a várfürdő területén és a városi rendezvények egyéb helyszínein. A projekt keretében megvásárolt, akadálymentesített turistabusz lehetőséget nyújt kirándulások szervezésére nemcsak a város határain belül, de az egész térség turisztikai célpontjaihoz. Az idegenforgalmi holtszezonban sem szünetel az animátori tevékenység, állandó játszóházat is működtet az önkormányzat, a turistabuszszal pedig a város peremkerületén élő gyermekek iskolába szállítását szervezik meg.
Gyulán javában zajlik a történelmi belváros rehabilitációja egy 1,83 milliárd forintos projekt keretében. Ez ugyancsak a város mintegy 10-12 fős fejlesztőcsapatának munkáját dicséri – hangsúlyozta a polgármester. A beruházások hatására felpezsdül a gazdasági élet is. Ennek köszönhetően 145 új munkahely és 45 új vállalkozás létesült tavaly Gyulán. Az önkormányzati, polgármesteri munka is átalakul a településfejlesztéssel. Ma még a teendők 80 százaléka hatósági feladat, ám 2007-től ez az arány egyre inkább eltolódik a fejlesztés, a projektmenedzselés irányába, olyannyira, hogy idővel az 50 százalékot is meghaladja – jósolja Perjési Klára.
