PhD: a karrierre várni kell

A hazai egyetemek tudomány- és művészeti ágakban akkreditált doktori iskolái PhD- (tudományos) és DLA- (művészeti) fokozatszerzést tesznek lehetővé – tájékoztat az OFIK PhD-król szóló összeállítása. Ma 24 egyetem összesen 158 doktori iskolát működtet, jelenleg körülbelül 8000 doktorandusz van itthon. A tudományos fokozatot szerzettek mintegy 70 százaléka alkotja a doktori iskolák oktatói karát. A doktori képzésre való jelentkezést a felsőoktatási intézmények saját hatáskörükben bonyolítják le, így a felvételi követelmények is eltérők. A Budapesti Corvinus Egyetemen például az élettudományi doktori iskolába jelentkezők a szóbelijükre pontszámokat kapnak, így az emberi és szakmai habitust 0–30 pont között értékelik. A nyelvtudás minden intézménynél elvárás, a bizonyított kutatói rátermettség pedig jól jön. A Műegyetem 15 doktori iskolában képzi az érdeklődőket, így többek között építőmérnöki, közlekedés- és informatikai tudományok terén is. A Közép-európai Egyetemen a közgazdaság-tudományi képzésre 5–10, a történelemtudományi PhD-ra 8–12 hallgatót vesznek fel, míg a Debreceni Egyetemen nappali tagozatán akár 125 doktor is végezhet. Az UnivPress Felsőoktatás-kutató Műhely nemrég azt vizsgálta, hogy a hazai innovációt meghatározó szakemberek mit tartanak fontosnak karrierjük, elhelyezkedésük szempontjából.

Az elemzésből kiderült, a doktori iskolát a tudás forrásának és nem a karrier lépcsőfokának tekintik. A természettudományi doktorok például a hazai kutatóintézetek, szakmai folyóiratok és diáktársak szerepét tartják az átlagnál fontosabbnak érvényesülésükhöz, míg a bel- és külföldi szakmai szervezeteket, valamint külhoni cégeket, vállalatokat átlag alatt értékelik. Az orvosok általában alulértékelik a külföldi kapcsolatok, sőt a versenyszféra szerepét is, ám a hazai és külhoni kutatóintézeteket preferálják. Az agrárágazatnál az oktatók szerepe kisebb, jóval komolyabb értéket képvisel számukra is a hazai kutatóintézetekkel, szakmai műhelyekkel való kapcsolat. Úgy tűnik, a műszakiak után a fiatal agrárszakemberek kapják a legtöbb segítséget a versenyszféra bel- és külföldi képviselőitől. (KI)

Még mindig csak a tudományos pálya elejének, nem pedig a megszerezhető felsőfokú képzettség tetejének tartják a hazai munkaadók a PhD-fokozatot – nyilatkozta lapunknak Fábri György, a kutatás vezetője. Az UnivPress Felsőoktatás-kutató Műhely szakértője szerint épp ezért a versenyszféra még nem értékeli eléggé a doktori végzettséget, ám előbb-utóbb érdemes lesz felfedeznie.