Profithalászat a kék óceánon
A versenypiacokon az éles verseny nyomán a vállalkozások óriási vérveszteséggel képesek csak a tőlük elvárt hozamot megtermelni, így a vetélkedés óceánja vörös lesz. Pedig közben mindenki előtt nyitva áll a nyugalom kék óceánja, amelyen konkurensek nélkül, szabadon működhet – véli Burt Gábor, a kék óceán stratégia népszerűsítésére létrejött Blue Ocean Strategy Global Network közép-európai igazgatója, stratégiai tanácsadó.
A koncepciót hét-nyolc éve W. Chan Kim és Renée Mauborgne dolgozta ki, akik a francia Fontainbleau-ben működő Insead posztgraduális oktatóközpont oktatói. A titok nem valamiféle új cél, megoldás vagy valamilyen forradalmi felismerés. A kék óceán stratégia mindössze arra emlékezteti a vállalatokat, hogy eredetileg nem azért hozták létre őket, hogy konkurenseiket felülmúlják, hanem azért, hogy a fogyasztók igényeinek kielégítése révén tulajdonosaiknak értéket teremtsenek. Az utóbbi években a verseny mint eszköz és a hozamtermelés mint cél túlságosan is összekapcsolódott a vezetők fejében, s ez sokszor teljesen tévútra viszi a stratégiaalkotást.
Az igazgató példaként a Walt Disney élményparkjait említette. Évtizedeken keresztül a különböző cégek vidámparkjai abban versenyeztek egymással, melyikük tud nagyobb vagy gyorsabb hullámvasutat építeni. Végül már több mint 100 millió dollárt költöttek el egy-egy új, rekorder játékra, amelyet aztán valamelyik versenytárs még újabb és persze drágább attrakciója néhány hónap múlva letaszított a trónról. Csakhogy közben valahogy mindenki elfelejtette megkérdezni, mi is az, amire a látogatók vágynak.
Egy szép napon azonban valaki kinézett az irodából, és észrevette: a parkba érkező vendégek idejük 80 százalékát sorban állással töltik, s csak egyötödében szórakoznak. Ezért a Disney olyan szoftvert fejlesztett, amelynek segítségével az interneten külön díj nélkül, előre le lehet foglalni a helyeket. A változás révén a fogyasztónak értéket jelentő „élményidő” aránya drasztikusan megnőtt, s a kevesebb sorban állás miatt a látogatóknak több idejük lett pénzük költésére is. A parkok jövedelmezősége sokat javult, noha ez a lépés alig egymillió dollárba került a cégnek. A szemlélet lényege tehát, hogy a cégek ne egymást figyeljék, hanem arra koncentráljanak, milyen olyan egyedi terméket vagy szolgáltatást tudnak nyújtani vevőiknek, amelyre azoknak valóban szüksége van – magyarázta Burt Gábor. Ehhez első lépésként minden vállalati tevékenységgel kapcsolatos, addig adottnak vélt körülményt meg kell kérdőjelezni. Néha a piac vagy a termék átértelmezése egészen új ötleteknek nyit teret.
Az igazgató a kék óceán szemlélet alkalmazásával magyarázza például, hogy a piacra csak többéves késéssel, 1998-ban belépő Samsung újraértelmezte a mobiltelefont mint használati tárgyat, s a telefonfunkciók fejlesztését és a méret csökkentését előtérbe helyező iparági trend helyett a nagy, színes képernyő elhelyezésére, a többszólamú csengőhangokra és a digitális fényképezőgép integrálására, vagyis egy szórakoztató termék létrehozására koncentrált. Ennek köszönhetően a vállalat készülékeinek népszerűsége ma már vetekszik a piacvezető Nokia termékeiével.
A kék óceán módszernek a Magyarországon működő vállalatok között is akadnak követői. A festékgyártó Akzo Nobel Coatings Rt. például felismerte, hogy a piaci hagyományokkal szemben nem a professzionális kivitelezőkre, hanem a megrendelők meggyőzésére kell törekedni az eladások növeléséhez.
