A távmunkáról pszichológusszemmel
A munkavégzés a megélhetéssel kapcsolatos igényeken kívül úgynevezett humánszükségleteket is kielégít, mint például a jelen és jövőbeni biztonságérzet, az emberi kapcsolatok, amelyek elfogadást, elismerést, szeretetet adnak – sorolta a munkavégzéshez kötődő szükségleteket Sipeki Irén pszichológus. Legtöbbször az önmegvalósítás lehetőségét is a munka adja. A közösségi lét kínálta előnyök mellett a munkahelyen végzett tevékenység előnye, hogy a vezetők meghatározzák és ellenőrzik a munkafolyamatokat, így az szabályozott, átlátható és optimális esetben jól szervezett.
Az otthon végzett munka következtében viszont a társas kapcsolatok lehetősége leszűkül, és az ebből adódó elszigetelődés önbizalomvesztéssel, szélsőséges esetben a testhigiénia romlásával is járhat. Mindez a munkavégzés rovására mehet, sőt pszichés problémákat is okozhat. Sipeki Irén úgy véli, a távmunkában dolgozónak érdemes tudatosan gondozni meglévő kapcsolatait, és olyan közösségben végezhető, szabadidős programokat keresni, amelyek klubokhoz, önszerveződő csoportokhoz kötődnek. Ez lehet akár egy tánctanfolyam, akár egy edzőterem, akár egy kutyasétáltatás azonos időben és helyen. A munkavégzés struktúrája és szabályozottsága legalább akkora figyelmet igényel, mint annak kapcsolati oldala. A pszichológus szerint az otthoni munka esetén is célszerű egy napirendet készíteni, amely szabályozza a könnyen egyre későbbre csúszó ébredést, a munka és az otthoni teendők rendjét.
Függetlenül az elszámolás időpontjától, érdemes meghatározni az aznapi munka elvégzésének konkrét idejét is, így érvényesülhet az életritmusnak megfelelő munkaidő kiválasztásának szabadsága, de elkerülhető a halogatás csapdája. (GdA)
