Bioüzemanyag lehet a felesleges kukoricából
Rövid távon a tetemesre duzzadt hazai intervenciós gabonakészletek „eltüntetését” remélik szakértők azoktól a beruházásoktól, amelyek révén akár évi két-három millió tonna terményből – alapvetően takarmánykukoricából – is bioüzemanyagot lehetne készíteni Magyarországon. A hírek szerint Hajdúsámsonban, Marcaliban és Csurgón épülnének bioetanol-gyártó üzemek. Ha e létesítmények két éven belül elkészülnének, a már ma is tárolt intervenciós kukoricamennyiség jelentős része hasznosítható lenne – állítja Lakatos Zoltán, a kereskedőket és feldolgozókat tömörítő Gabonaszövetség elnöke.
Az uniós intervenciós felvásárlás lényege, hogy Brüsszel a felkínált gabonát az előre meghatározott, 101,31 eurós (26-27 ezer forintnak megfelelő) tonnánkénti áron megveszi. A termény így az EU tulajdonává válik, de az országban marad. Lakatos Zoltán szerint a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az elmúlt kétévi termésből összesen 7,5 millió tonna búzát és takarmánykukoricát vesz át. A felvásárolt mennyiségből a tengeri ötmillió tonnát tehet ki. Az értékesítést ugyanakkor a világpiacinál magasabb intervenciós ár akadályozza, miközben a minőség a raktározás során romlik. Előbb-utóbb Brüsszelnek is rá kell jönnie, hogy a további tárolásnál kifizetődőbb, ha a megvett kukoricát a mostani árfeltételeknél olcsóbban adja el például hazai bioetanol-üzemeknek – érvelt a szövetség elnöke.
Lakatos Zoltán szerint a bioipar „normál esetben” hoszszabb távon sem jelenthet konkurenciát az állattenyésztőknek és a takarmánygyártóknak, mivel Magyarországon átlagos években 7-8 millió tonna kukorica terem, míg a hazai felhasználás 3,6-3,7 millióra apadt az állatállomány zsugorodása miatt. Más szakértők viszont elképzelhetőnek tartják, hogy aszályosabb években „egészségtelen” konkurencia alakulhat ki. Főleg ha megvalósulnak azok a kormányzati erőfeszítések, amelyek – a hazai gabonatermés jobb felhasználása érdekében – az állatlétszám jelentős bővítését célozzák. Ha pedig Brüszszel az intervenciós szabályozás (részleges) felszámolásával liberalizálja az uniós gabonapiacot, a kukoricaexport is újra komoly „árufelszívó tényező” lehet.
A piaci feszültségek és az áruhiány megelőzése érdekében országos szinten kellene koordinálni, mennyi bioberuházás valósuljon meg – vélte a szövetség elnöke. A gabonatermelők is egyetértenek a mai fejlesztési elképzelésekkel, de további garanciákat kérnek. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára leszögezte: legalább tíz évre meg kellene határozni a biogyártás uniós és hazai adóügyi-támogatási szabályozását, hogy a gazdálkodók jó döntéseket hozhassanak, és esetleg tulajdonosként is szerepet vállalhassanak az üzemépítéseken.
Az előállítást ösztönző uniós kedvezmények alapvetően meghatározhatják azt is, hogy a biogyárak kereslete mennyire gerjeszthet áremelkedést a hazai gabonapiacon. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója szerint az USA-ban az üzemek takarmányár-felhajtó hatása a marhahús drágulásához vezetett. Az áruhiány veszélyét mérsékelheti, hogy kísérletek folynak az édescirok több fajtájával, valamint csicsókával is, amelyet a szakértők reményei szerint a kalászosoknál jobb hatásfokkal lehet hasznosítani a bioetanol-előállítás során.
A növekvő olajár és az egyoldalú energiafüggőség szorításában Európa-szerte egyre többen látnak fantáziát a bioüzemanyag-gyártásban, s Magyarországon is valóságos beruházási láz van kialakulóban. A Duna-Fejlesztési Kft. és a United Biofuels Holdings Europe AG a múlt héten jelentette be, hogy 12 milliárd forintos beruházással – 300 ezer tonna kukorica feldolgozásával – évi 80-100 ezer tonna bioetanol előállítására alkalmas üzemet létesítenek. Az osztrák–magyar állami tulajdonban lévő, zöldtechnológiát alkalmazó beruházások tervezésére létrehozott Duna Fejlesztési Kft. további hat hasonló beruházás előkészítésében vesz részt. Emellett az amerikai CSLM Group a magyar Bio-Tech-Energy Kft. közreműködésével Hajdúsámson mellett 64, Marcali térségében pedig 18 milliárd forintos beruházásra készül, s fejlesztenek a már működő üzemek is. Jelentős beruházást tervez a szabadegyházai Hungarana Kft., a Győri Szeszgyár Rt. pedig az idén összesen 15 ezer tonna bioetanol előállítását tervezi, ez ötszöröse a tavalyi mennyiségnek. Szakértők szerint a biokomponensek részaránya a jelenlegi feltételek mellett az üzemanyag-felhasználáson belül nagyjából tíz százalékra emelkedhet a következő tíz évben.
2007-től az EU-hoz újonnan csatlakozott országok is hozzájuthatnak a régi tagok által elérhető támogatásokhoz – tett ígéretet a napokban Mariann Fischer Boel agrárbiztos. Jelenleg az EU-ban a tüzelőanyagként szolgáló növények és az energianövények termesztése legfeljebb 1,5 millió hektáron, hektáronként 45 euróval támogatható. Az új tagállamokat a támogatható növények körének bővítésével vonnák be az energetikai célú termesztés ösztönzésének rendszerébe, illetve megszüntetnék azt a gyakorlatot, hogy az ilyen típusú kifizetéseket a csak a régi tagállamokban létező területpihentetési támogatásokkal kötik össze – tájékoztatta lapunkat Harangozó Gábor európai parlamenti képviselő.
