Elmennek itthonról a magyar cégek: kedvezőbb klímát keresnek

Egyre több magyar cég helyezi át telephelyét szomszédos országba, vagy alapít akár újat külföldön. Romániában és Szlovákiában több ezer magyar vállalatot jegyeztek be. A Magyarország határain túli befektetőhelyek egyúttal a nyugat-európai és a tengerentúli befektetők számára is egyre attraktívabbak. Ezt a trendet tükrözi a DUIHK legújabb konjunktúrafelmérésének eredménye is. Öt vállalatból négy mégis Magyarország mellett tenné le voksát. Az öszszességében elégedett befektetők aránya a DUIHK felméréseiben évek óta relatív stabilnak, 80 százalék körülinek mondható, ebben az évben azonban a termelő vállalatok közül csak 72 százalék. Ez többek között a globális verseny következménye, amely a feldolgozóiparban jobban érzékelhető.
Más befektetői célokkal összehasonlítva Magyarország attraktivitás tekintetében még mindig jó eredményt ért el, 16 ország közül hazánkat a 4. helyre sorolták – Kína, Szlovákia és Csehország után, Szlovénia elé. Egy évvel ezelőtt Magyarország az ötödik volt, akkor Szlovákiát, Kínát, Csehországot és Lengyelországot ítélték meg valamivel jobb befektetőhelyként. Érdekes, hogy egy párhuzamos felmérés során Csehországban a német befektetők szinte ugyanazt az eredményt hozták ki: az első három helyet Szlovákia, Csehország és Kína kapta, Magyarország Szlovénia és Lengyelország után következett, a 6. helyen.
A vállalatok véleménye szerint a különbségek ugyanakkor csekélyek: egy 1-től 5-ig terjedő skálán az első öt helyezett átlagértéke 2,4 és 2,6 között volt. A tanulmány azonban meglepő eredményre jutott: azon vállalatok között, amelyek ma nem Magyarországon fektetnének be, hanem egy másik országban, a legtöbben Romániát jelölték meg számukra vonzó befektetőhelyként – még Szlovákia és Kína előtt. Mindezt annak ellenére, hogy délkeleti szomszédunk attraktivitását közepesként értékelték (3,0). E kérdés tekintetében is megegyeznek a vélemények a csehországi felmérés eredményeivel.
A látszólagos ellentmondás a vállalatok befektetésének tervezett időtartamával magyarázható. Romániai ügyletek esetében a hosszú távú kilátások valóban attraktívabbak: pár éven belül várható EU-tagság, nagy belső piac, Magyarországgal ellentétben hosszú távon is megtartható munkaköltségek. A piac időbeni biztosítása érdekében a cégek már most felvállalják a jelenleg még kevésbé kényelmes keretfeltételeket is.
A felmérések eredménye alapján Wolfram Klein, a DUIHK ügyvezetője szerint még nem vonhatók le olyan messzemenő következtetések, hogy a magyar- vagy csehországi német vállalatoknak konkrét terveik lennének termelésük székhelyének más országba történő telepítésére. „A kritikus válaszokból semmiképp nem lehet elvándorlási tervekre következtetnünk” – nyilatkozta Wolfram Klein. A kritikus megjegyzések inkább arra mutatnak rá, hogy a vállalatok miben látják a gazdasági keretfeltételek gyenge pontjait. Szlovákia és Csehország attraktivitása például arra utal, hogy olyan tényezők, mint az adórendszer vagy a bürokrácia leépítése, döntő fontosságú az általános befektetői klíma számára – véli Klein. „A német és más külföldi vállalatok Magyarországon a magyar gazdaság szerves részét képezik, és túlnyomórészt jól érzik magukat. A külföldi vállalatok legalább annyira elégedetlenek, mint a magyarok, ezért a befektetői feltételek folyamatos javulása/javítása egyaránt érdeke lehet a német és a magyar vállalatoknak.” (DW)