Kiken segít a madárvész?
Akár 8-10 százalékkal is nőhet az idén a hazai sertésállomány a várhatóan jól alakuló közgazdasági és piaci feltételek miatt – állítják elemzők. Mindenekelőtt a madárinfluenza terjedése teremthet kedvezőbb helyzetet, mivel a baromfiféléktől egyre inkább a sertéstermékek felé fordulhatnak a fogyasztók. A hazai húsipari cégek ugyanakkor még nem érzik a forgalomnövekedést, bár a baromfitermékek iránti belföldi kereslet 15-20 százalékkal csökkent a H5N1-es vírus megjelenése óta (VG, 2006. március 2.) – tudtuk meg Menczel Lászlónétól, a Hússzövetség titkárától.
A piaci szereplőket tömörítő Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) 200-300 ezres állománybővülést is lehetségesnek tart 2006-ban – közölte Zádori László, a szervezet titkára. Ezzel az ágazat elmozdulna a tavaly decemberben regisztrált 3,85 millió darabos mélypontról, és ismét megközelíthetné a 4-4,1 milliós korábbi létszámot. A sertéspiaci élénkülést jelzi, hogy egyelőre nem igazolódtak be azok a tavalyi uniós előrejelzések, amelyek árcsökkenést vetítettek előre az év első hónapjaira. Nálunk a feldolgozók ma a jó minőségű (úgynevezett E kategóriás) hízókat kilónként 285–295 forintért veszik, míg a prognózisok 20 forintost áresést jósoltak – állítja a VHT.
Zádori László szerint a világ állat-egészségügyi helyzete alapvetően kedvezett a sertéstartásnak az elmúlt években. Az ágazat nyert a szarvasmarhák szivacsos agysorvadása (BSE) miatti korábbi európai pánikon, és minden bizonnyal a madárinfluenzának is „haszonélvezője” lesz.
A sertéskereslet ugyanakkor nem csak az állat-egészségügyi problémák miatt, a szarvasmarha- és a baromfitermékek rovására élénkül. A világ hússzükséglete önmagában is bővül, és ezt alapvetően az orosz és a kínai gazdasági növekedés generálja. Az uniós húságazati statisztikák szerint tavaly a világ egy főre jutó teljes húsfogyasztása 0,8 kilogrammal nőtt, és ennek egyik fő nyertese a sertésszektor volt. Az idén további 1,2 kilós bővülés várható, hasonló tendenciák mellett – derül ki az előrejelzésekből.
Magyarországon – hosszú idő után – tavaly vált ismét kifizetődővé a sertéstartás: a termelői kimutatások szerint a gazdálkodók kilónként 20-30 forintos nyereséget értek el 284 forintos átlagos (tehát nem csak a jó minőségű állatokra vonatkozó) felvásárlási ár mellett. Ehhez azonban hozzájárult, hogy az FVM hízónként 1800 forintos nemzeti támogatást is nyújtott. Visszássá teszi azonban a helyzetet, hogy az éves sertésállomány ennek ellenére is 200 ezerrel csökkent az év eleji telepbezárások miatt. Ezeket még az váltotta ki, hogy a gazdaságosság jelentősen romlott a 2004-es takarmánydrágulás nyomán. Ez utóbbi oka pedig az volt, hogy egy évvel korábban a rendkívüli aszály a hazai gabonatermést megtizedelte.
A múlt év így csak azoknak kedvezhetett, akik kitartottak a sertéstartás mellett – fogalmazott Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Az érdekképviselet szerint az állattartók együttesen 15-20 milliárd forint veszteséget szenvedtek az utóbbi két-három évben, és ezt a tavalyi eredmény a termelést folytatóknál is csak részben kompenzálhatta. Hátrányos volt, hogy a 12 százalékos takarmányárcsökkenés ellenére a tápok csak 6-8 százalékkal kerültek kevesebbe az egyéb (import)összetevők drágulása miatt – állítja a MOSZ.
Akik eddig nem hagyták abba a gazdálkodást, az idén is megmaradnak a sertéstermelés mellett, de a telepeiket kiürítők zöme várhatóan nem kezdi újra – valószínűsítette Tóth István. Ezért nem osztja az állománybővülésről szóló prognózisokat, inkább a mai létszám stabilizálódására számít. A tavalyi jobb év még nem állította helyre a korábbi sertéstartók bizalmát, akik nem látnak kellő garanciát arra, hogy a kedvező sertés- és takarmányárak tartósak lesznek. A termelés újraindításához sokszor milliárdos beruházásokat kellene végrehajtaniuk, miközben az uniós állat-egészségügyi követelmények teljesítése is jelentős terheket ró rájuk.
