Még több szankció várható

Valami nagyon nincs rendben a súlyos kimenetelű, halálos munkabalesetekkel kapcsolatban – állapította meg az elmúlt évek statisztikai adatainak vizsgálatakor Barna László, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkabiztonsági elnökhelyettese. A számok ugyanis egyértelműen azt mutatták, hogy erőfeszítéseik ellenére nincs számottevő csökkenés. Az okok vizsgálatakor kiderül, hogy az építőiparban bekövetkezett baleseteknél a legtöbb esetben a munkáltató felelőtlensége, mulasztása okozta a bajt. Például: a vizsgált esetek több mint negyven százalékában hiányzott a leesés elleni védőkorlát, hasonlóan gyakran fordult elő az is, hogy a cégek nem adták ki az egyéni védőeszközöket a dolgozóknak.

A munkabalesetek közel kilencven százalékában bizonyítottan a munkáltató hibáztatható, vagy az ellenőrzések, illetve a műszaki megelőzés elmulasztásával, vagy akár egy munkaszervezéskor elkövetett hibával. Sajnos a szakértelem és technológia birtokában lévő fővállalkozó a munkafolyamatokba nyilvánvalóan bevonja az alvállalkozók láncolatát, de a „sor végén” lévő kis munkacsoportokhoz vagy személyekhez már csak a feladat és a felelősség jut el, a munkavédelmi szakismeret, a biztonsági intézkedésekhez szükséges technika és felszerelés már nem.

Barna László szerint megoldást jelentene egy olyan rendelkezés, amely a fővállalkozót kötelezné – a felelősségvállalás mellett – a munkavédelmi eszközök és ismeretek terjesztésére is az alvállalkozók körében. Az is segítene, ha egy szabályzó előírná a munkavédelmi szempontból felkészült és a szükséges biztonsági eszközökkel rendelkező alvállalkozók kiválasztását.

A kedvezőtlen tapasztalatok késztették az OMMF munkatársait arra, hogy a munkáltatók felelősségi körébe tartozó, a megelőzéssel és a védőeszköz biztosításával kapcsolatos ügyeket 2006-ban kiemelt figyelemmel kezeljék. Az ez évtől bevezetendő, a fokozatosság és arányosság elvén alapuló ellenőrzés lényege, hogy az első ellenőrzés alkalmával a munkabiztonsági felügyelő nem feltétlenül bírságol, de biztos, hogy megismétli az ellenőrzést, és ha nem látja a biztonságos munkakörülmények kialakítására, ellenőrzésére irányuló törekvést, akkor a veszélyeztetés súlyához mérten szabja meg a büntetés mértékét.

Barna László megemlítette, hogy a vállalási összegekbe eddig jobbára „előre bekalkulált” munkavédelmi bírságokat is nagymértékben emelik majd, noha a tavalyi évben is vállalkozásonként átlagosan 200 ezer forintot szabtak ki bírságként, ez összesen több mint 700 millió forintot tett ki.

>> 2. A vétkes személye ellen indított eljárás esetén maximum 100 ezer forint, amelyet az egyéni védőeszközök használatának mellőzéséért vagy például a kötelező orvosi vizsgálat elmulasztásáért rónak ki.

>> 3. A munkavédelmi bírság, 50 ezertől 10 millió forintig terjedhet. Ez a büntetés a munkáltatót sújtja, ha súlyosan veszélyezteti saját munkavállalóit. Ilyen bírságot például egy berendezés soronkívüli vagy időszakos biztonsági vizsgálatának elmulasztásakor, a kötelező védőeszközök hiánya vagy a kiemelten veszélyes tevékenységet végzők esetén, a kockázatértékelés elkészítésének elmulasztásakor ítélnek meg.

>> 2. A vétkes személye ellen indított eljárás esetén maximum 100 ezer forint, amelyet az egyéni védőeszközök használatának mellőzéséért vagy például a kötelező orvosi vizsgálat elmulasztásáért rónak ki.

>> 3. A munkavédelmi bírság, 50 ezertől 10 millió forintig terjedhet. Ez a büntetés a munkáltatót sújtja, ha súlyosan veszélyezteti saját munkavállalóit. Ilyen bírságot például egy berendezés soronkívüli vagy időszakos biztonsági vizsgálatának elmulasztásakor, a kötelező védőeszközök hiánya vagy a kiemelten veszélyes tevékenységet végzők esetén, a kockázatértékelés elkészítésének elmulasztásakor ítélnek meg.-->