Darabokra szedte Magyar Péter parlementi beszédét a Fidesz új képviselője – szinte semmi nem stimmelt a új kormányfő számaiban

"A magyar parlamentben 79 perc alatt még annyi tárgyi tévedés nem hangzott el soha, mint szombaton a miniszterelnök első beszédében, s ez nem vet jó fényt hazánkra! Szerintem vannak hazánkban hozzáértőbb beszédírók" – ezzel kezdi bejegyzését a Facebookon Szalai Piroska, Orbán Viktor korábbi főtanácsadója, aki az új parlamenti cikusban országgyűlési képviselőként lát el közfeladatot.

Szalai Piroska pontról pontra ment végig a miniszterelnök beszédében elhangzott állításokon, és kiderült, hogy szinte semmi nem stimmelt az újdonsült kormányfő beszédében. 

1.  Magyar Péter azt állította, hogy 3 millió ember él szegénységben. A képviselő azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ezzel szemben tény, hogy 2010-ben volt hazánkban 3,1 millió szegénység vagy társadalmi kirekesztettségben élő honfitársunk. Azóta közel 1,3 millióan kitörtek a szegénységből és átléptek a középosztályba. Az Eurostat hivatalos mérései szerint 2017 óta Magyarország ezen a téren jobban teljesít az uniós átlagnál. Míg az EU-ban a javulás alig 3,5 százalék, nálunk 12,2 százalékpontos volt a pozitív elmozdulás, ami a legjobbak egyike.
2. Magyar Péter szerint 800 ezer nyugdíjas létminimum alatt. Ugyanakkor az igazság az, hogy létminimum számításra nincs egységes elfogadott eljárás, a szakma elavultnak tekinti. Ha mondjuk a 180 ezer Ft alatti nyugdíjasok számát kereste, akkor a KSH adatai szerint 2026. januárban 725 ezer saját jogú nyugdíjas és nyugdíszerű ellátásban részesülő volt. Köztük 52 ezer főnek külföldre utalnak résznyugdíjat, s 238 ezren voltak a megváltozott munkaképességűek. Tehát a 2 millió 16 ezer saját jogú öregségi nyugdíjasból közel 435 ezer főnek volt 180 ezer forint alatti havi nyugdíja, de ők is megkapták a 13. és a 14. havi nyugdíjat. Köztük vannak azok is, akik KATA vagy egyéb más különösen kedvezményes adózók voltak a nyugdíj előtt. A valós létszám tehát fele akkora sincs, mint amit Magyar Péter a beszédében mondott.
3. Magyar Péter azt is állította, hogy 400 ezer gyermek nő fel nélkülözésben és társadalmi kirekesztettségben. Szalai Piroska szerint valójában közel megfeleződött, nálunk csökkent az egyik legnagyobb mértékben a gyermekszegénység kockázata az egész unióban.  Az előző évtized elején még 755 ezer gyermek élt a szegénység fenyegetettségével, mára 381 ezerre csökkent a számuk. 
4. Magyar Péter szerint a felnőtt magyarok fele 300 ezer forintnál kevesebből próbál megélni. Szalai Piroska ezzel szemben arra mutatott rá, hogy idén februárban a medián kereset nettó értéke 417 ezer forint volt, tehát a foglalkoztatottak fele alatta, fele felette keresett. Ráadásul 13,5 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, amiből az inflációt kivéve is 11,9 százalékos reálkereset emelkedés marad. A kétszámjegyű reálkereset emelkedés nagyon ritka mind az unióban, mind az OECD országokban. A magyar reálkereset növekedés 2010 után indult meg, s még az utóbbi években is mind az unióban, mind az OECD-nél dobogósak voltunk.
5. Magyar Péter szerint: a pénzünk az értékének közel a felét elveszített. Ezzel szemben tény, hogy legfrissebb, áprilisi inflációs adatok szerint a magyar lakosság fogyasztói kosarára számolt infláció kisebb volt, mint az euroövezet bármely országáé. Már hónapok óta az uniós átlagnál jobbak vagyunk. Nálunk jóval rövidebb ideig volt magas az infláció, mint az uniós országokban, mindez köszönhető a gyors és összehangolt intézkedéseknek, pl. árfigyelő, árrésstopp, védett ár, stb.
6. Magyar Péter szerint a lakhatás fiatal családok százezrei számára vált elérhetetlen luxussá. Magyarországon azonban a lakosság több mint 90 százaélka saját ingatlanban él. Ez a 3. legmagasabb arány az EU-ban. Míg Nyugaton a bérlakás-kiszolgáltatottság az úr, nálunk a családok valódi vagyonnal rendelkeznek. Azért, hogy a fiatalok minél gyorsabban meg tudják vásárolni a saját otthonukat előbb a gyermekesek számára indlut el a CSOK, majd a CSOK+ és a falusi CSOK, mellette a babaváró kölcsön, s egyéb családtámogatás, s tavaly már bárki számára igénybevehető 3 százalékos fix lakáskölcsön. Ennyi féle és ekkora mértékű támogatást sehol nem tudnak kapni a fiatalok az otthonteremtéshez. Más uniós országban bérlakáscsapdába kényszerülnek. 
7. Magyar Péter azt is állította, hogy az emberek 5 évvel rövidebb ideig élnek az európai átlagnál. Ezzel szemben tény Szalai Piroska szerint, hogy az egészségben megélhető várható élettartam nálunk nőtt a 2. legnagyobb mértékben az unióban. Míg 2010-ben csupán 57,5 év volt 2023-ra már 63,6 évre emelkedett, így a sereghajtók közül az unió átlagánál jobbak lettünk. Az egészségben megélhető várható élettartam ilyen jelentős növekedése pár év múlva magával hozza a teljes várható élettartam megugrását is, ha a társadalmat közben jelentős váratlan negatív hatás nem éri. Tehát kimondható, a javulás elindult.
8. Magyar Péter szerint Magyarországot egyszerű összeszerelő övezetként kezeltés. Ugyanakkor a képviselő szerint tény, hogy a magyar munkaerőpiacon a high-tech szektorban foglalkoztatottak aránya a 4. legmagasabb Európában. Emellett nálunk a legmagasabb a teljes munkaidős foglalkoztatás is, és a túlképzettek aránya is az egyik legalacsonyabb – vagyis az emberek a végzettségüknek megfelelő, értékes munkát végeznek. Az összeszerelő üzemek által fémjelzett gazdaságban ilyen jó struktúrájú munkaerőpiac elképzelhetetelen.

Szalai Piroska azt is kiemelte, fontos látni, hogy ha ennyire elszúrjuk a kiindulási helyzetértékelést, akkor a rá épülő projektek, fejlesztések biztosan nem leszenek eredményesek. "Nekünk, mérnököknek ezt tanították még az iskolában."

– fogalmazott Szalai Piroska. Magyar Péter nem hazudtolta meg magát a beszédében, amelyben  rögtön nekiment Sulyok Tamás államfőnek, akit lemondásra szólított fel.