A „kkv-bróker” bevezetéséről
Az ipari parkok teljesítménye a tíz, 2004-ben csatlakozott országgal összehasonlítva jó – mondta lapunknak Rakusz Lajos, az Ipari Parkok Egyesület (IPE) elnöke. Ezt támasztja alá az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Az ipari parkok szerepe az új uniós tagállamok szerkezetváltásában című, közelmúltban készült elemzése. A fejlesztési gócok megvannak, de élni kellene vele – fogalmazott a szakember. Ehhez azonban javítani kellene a gazdasági pozíciójukat, a fejlesztési források pályázati elérésének lehetőségeit. A vizsgált tíz ország két véglete: Szlovákiában az ipari parkok fejlesztésének állami támogatása 85 százalék, nálunk a központi költségvetési támogatás az önkormányzati költségvetési forrásokkal együtt sem éri el az összes ipari parki beruházás 0,5 százalékos arányát sem.
Az IPE adatai szerint 2005-ben Magyarországon 179 ipari park címet elnyert szervezet működött: területük megközelítette a 9870 hektárt, a betelepült vállalkozások száma közel 2855, a foglalkoztatottaké meghaladja a 154 ezret. A cégek beruházása elérte az 1574 milliárd forintot, árbevétele a 4805 milliárdot, ennek 68 százaléka exportból származott. Az ipari teljesítmény negyedét ezek a parkok adják, itt dolgozik az ipari foglalkoztatottak ötöde.
Az EGSZB-anyag kitér arra is, hogy az ipari parkok voltak Magyarországon a gazdaság legjelentősebb struktúraformáló (s így innovációs) tényezői. Húzószerepük volt és van a gazdasági növekedésben: a betelepült cégek termelékenysége elérte az unió átlagának 85 százalékát, és a felzárkózás e téren tovább folytatódik. Fontos – és egyre fontosabb –, hogy szolgáltatásaikkal közvetlenül előmozdítják a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, beszállítói pozícióik megvalósítását.
A régiófejlesztésben – különösen a kistérségek felzárkóztatásában – az ipari parkok szerepe számos helyen már ma is meghatározó, s e funkciójuk mind jobban kiteljesedik. Megvan ugyanis a fejlesztési koncepciójuk, olcsón tudnak telephelyet – s ezen túl szolgáltatást is – biztosítani, a kormányzati eszközök közvetlenül segíthetik a térségek foglalkoztatási helyzetének javítását. Mind több ipari park hoz létre innovációs centrumot, inkubátorházat. Az ország nyugati részén számos park vesz részt klaszterek szervezésében.
Az ipari parkok gazdasági szerepe, funkciója mind nagyobb mértékben tevődik át a válságmenedzselésről a térségfejlesztésre, s egyre inkább az innováció feladatainak ellátására. Ezek a fejlemények az ipari parkokat a lisszaboni folyamatban kitüntetett helyzetbe hozzák. Ennek feltétele azonban, hogy mind a nemzeti kormányok, mind az EU stratégiai kérdésként kezelje az ipari parkok fejlesztését. Az EGSZB múlt év végi állásfoglalása ennek adott teret és nyomatékot. A finanszírozási feladatokról szólva Rakusz Lajos elmondta: tudomásul kell vennünk, hogy a tőkebeáramlás egyre inkább a kis- és közepes vállalkozások irányába tolódik el, és a nagyberuházások súlya (és ezzel az állam közvetlen szerepe) csökken. Ehhez viszont a betelepítés feltételeit intézményesen (s nem egyedi módon) kell megoldani. Az ipari parkok alap-infrastruktúrájának kiépítése és rekonstrukciója továbbra is elsőbbséget élvez. A rekonstrukciós ipari parkok infrastruktúrájának és épületeinek felújítása, környezeti kárainak felszámolása nemcsak a bennük működő kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése céljából szükséges, hanem egészségügyi (kármentesítés, környezetszennyezés csökkentése), városképi és területrendezési célból is kívánatos. Ezeken a területeken szélesíteni szükséges az állami támogatás elérésének lehetőségeit. Az állam – természetesen – csökkentheti saját szerepvállalását, de csak olyan mértékben, ahogyan a magántőke ez irányú érdekeltségét létrehozza. Az IPE elnöke szerint az ipari parkok fejlesztésében mind nagyobb súlyt célszerű adni a szolgáltatások kiterjesztéséhez szükséges infrastruktúra megteremtésének (információtechnológia, logisztika, ügyviteltechnika, inkubátorházak, innovációs központok stb.). A szolgáltatások kiépítésének azonban egyik alapvető feltétele az ipari parkok betelepítésének felgyorsítása, hogy a cégek számának növelésével igényeik elérjék azt a „kritikus tömeget”, amely a kiépített szolgáltatások működését üzleti alapon gazdaságossá teszi. A róka fogta csuka esete ez: amíg kevés vállalkozó van parkban, a szolgáltatások nem gazdaságosak, így az ilyen irányú beruházások feleslegesnek tűnnek, ha ma nincs szolgáltatás, mi a különbség az ipartelep és a park között? A befektetésösztönzési rendszer kialakításában ezért fokozottabban szükséges az ipari parkok betelepítésének preferálása egy távlatos szemlélet jegyében.
Az IPE szerint az ipari parkok hálózattá szerveződését, az ezt szolgáló fejlesztéseket, a klaszterek létrehozásának kockázatát mérséklő pályázati lehetőségeket, az innováció térnyerését elősegítő beruházásokat célszerű lenne finanszírozási csomagban (például Ipari Park Alap) összefogni, és ezzel a fejlesztési stratégia pénzügyi alapjait megteremteni. A helyi kezdeményezések mozgósító hatásának további megőrzése ugyanis szükségessé teszi a finanszírozás kiszámíthatóvá tételét, a stratégiai célok ez oldalról történő alátámasztását. Szükség van arra is, hogy az egyes tárcák, államigazgatási szervezetek felelőssége egyértelműen körvonalazható legyen, illetve munkájuk koordinálása szervezetileg is kialakuljon, tevékenységük átlátható és megítélhető legyen.
Az EU-ban a 2007–2013 közötti időszakra szóló tervezőmunka feladata, hogy az ipari parkokban rejlő lehetőségeket kiaknázhassuk a gazdasági növekedés, fenntartható fejlődés, a foglalkoztatás növelése, az innováció gyorsítása érdekében – mondta az IPE elnöke. Ehhez célszerű kialakítani azokat a prioritásokat, ahol az egyes ipari parkok saját adottságaikhoz igazodó feltételek mellett tudnak fejlesztésükhöz pályázat révén forrást szerezni, és ellátni a lisszaboni stratégiából fakadó, sok vonatkozásban új funkciókat.
Rakusz Lajos szerint a hazai kkv-k betelepítése az ipari parkok fejlődésében egyre meghatározóbb. Ezek száma Magyarországon az eddigi évi 300-ról 500-600-ra emelhető. Ez a tendencia a gazdaság egészében javítaná a versenyképességet, mert a betelepült cégekkel együttműködő vállalkozásoknak is hatékonyabb és kvalifikáltabb munkát kellene végezniük a minősítés, az ellenőrzés szigorúbb követelményei miatt. Ösztönözni szükséges ezért az ipari parkokba települést azzal, hogy a parkokban működtetett szolgáltatások pályázhatnak kiegészítő támogatásra mindaddig, amíg a szolgáltatások volumene összességükben eléri azt a „kritikus tömeget”, amelynél a piaci mechanizmusok már feleslegessé teszik az indító (ösztönző) támogatásokat.
Az ipari parki szolgáltatások fejlesztése azonban befektetéseket igényel. Ezek támogatásával a kormányzat a kkv-k fejlődéséhez EU-konform módon tudna ösztönzést adni. Ez a megoldás mérsékelné a kkv-k kockázatát, s ezúton is javítaná versenyképességüket. A kkv-kra „szabott” szolgáltatások nyújtásának feltétele az ehhez értő menedzsment, az integrátor ipari parkokban már kidolgozott, működtetett, értékelhető szolgáltatási rendszer. A „szolgáltatásmenedzsment” kialakítása, képzése nélkülözhetetlen a jövőben az innováció térhódításának, a technológiai transzfer működtetésének, mozgásba hozásának elérése terén. A kkv-k részére nyújtott szolgáltatások, tanácsadás, képzés elősegítheti a kkv-k fogadókészségének javítását, innovációs készségük és képességük fokozását. E folyamat előrehaladásától remélhető egy magasabb szintű szolgáltatói piac kiépülése, amely lehetővé teszi az állami támogatások fokozatos leépítését, a szolgáltatások árainak mérséklődését.
Megfontolandó a „kkv-bróker” intézményének hazai bevezetése. Javallott, hogy az ipari parkokba a kkv-k betelepülése, a szolgáltatások igénybevételének aktivizálása, moderálása, továbbá a kkv-k közötti együttműködések dinamizálása érdekében jöjjön létre az ipari parki rendszerben tájékozott és több ipari parkot együtt is kiszolgálni képes „kkv-bróker” intézménye, illetve az általuk működtetett tanácsadói rendszer. Ennek a humán erőforrás fejlesztésének operatív programja adhatna keretet 2007–2013 között.
A gazdasági versenyképesség területén különösen fontos, hogy a beruházásban érdekelt szereplők ténylegesen együttműködjenek a finanszírozásban – hangsúlyozta az IPE elnöke. Ésszerű beruházásmenedzselés mellett az ipari parkok alap-infrastruktúrájának kiépítése tényleges kockázatmegosztást és forráskoordinációt igényel a szolgáltatók, a pénzügyi finanszírozók (MFB, kereskedelmi bankok), az ingatlanfejlesztő(k) és a betelepülő vállalkozások között. Erre a területre mint az egyik legnagyobb befektetést igénylő területre az üzleti becslések elvégzése után talán elő lehetne írni, hogy minimális támogatás legyen az 500 millió euró előirányzatból mintegy 100 millió euró. A hangsúlyt a technológiai innovációs centrumok létrehozására kellene helyezni. A regionális célrendszert pedig a magyar régióknak maguknak kellene kidolgozni. Ezek rendező elveit a kormányzat által kidolgozott regionális fejlesztési koncepció tartalmazza, megvalósítását pedig a most készülő versenyképes gazdaság operatív program. VG
