Megújul az irodai számítástechnika
A megújulást az Intel új generációs mikroprocesszorokkal és ezekhez tartozó kiegészítő csipkészleteivel támogatja. A változtatás szükségességét a félvezetőgyártó a Gartner egyik felmérésének eredményével szemléltette. Eszerint ma a vállalati asztali platform teljes költségének közel 90 százaléka megy el karbantartásra, és csak a fennmaradó hányad jut fejlesztésre. Egy további felmérés szerint az összes beavatkozási igényből ma már a hibák 87 százaléka esetében mód van központi beavatkozásra, illetve elhárításra, és csak a fennmaradó 13 százaléknál van szükség a rendszergazda kiszállására. Ez utóbbi töredék azonban elviszi a fenntartási költségek 46 százalékát, ezért óriási jelentősége van a vállalati hálózatok központi karbantartásának és működtetésének további kiterjesztésére.
A kihívásra az Intel a vPro technológiával kíván válaszolni. Ez egyszerre teremti meg a hálózati rendszer csaknem maradéktalan központi menedzselhetőségét, javítja lényegesen a felhasznált energia egységére eső számítási teljesítményt és a rendszer biztonságát. Az új processzori és áramköri technológia különösen fontos jellemzőjének tekinti a cég, hogy lehetőség nyílik egész vállalati hálózatok egy központból való – aktív – menedzselésére, a virtualizációs megoldások hardveres támogatására. Ez utóbbival jelentősen csökkenteni lehet az alkalmazások és platformok migrációjával járó fájdalmas folyamat költségeit. A váltás már az Intel következő terméksorozatával – a Conroe processzorral, a hozzá tartozó Q965 jelű csipkészlettel – kezdetét veszi.
A vállalati asztali gépek hálózatának fenntartását és működtetését az Intel az aktív menedzselési technológia (AMT) alkalmazásával kívánja lényegesen olcsóbbá és biztonságosabbá tenni. Az új eljárás részeként megteremtik annak a lehetőségét, hogy a rendszergazdák bármely távoli gép működésébe be tudjanak avatkozni. Tehetik ezt akkor is, ha a gépen nem működik az operációs rendszer, ha éppen lekapcsolták, ha – például vírustámadás következtében – súlyosan sérült rajta a fájlrendszer, vagy más működési zavarok léptek fel. A távoli beavatkozás alapja az, hogy a leendő konstrukciókban az operációs rendszer alatti, hardveres szinten is lehet kapcsolatot teremteni az adott asztali géppel, azt távolról el lehet indítani akkor is, ha a helyi szoftver működésképtelen. A központi kezelőpultról a rendszergazda a PC minden részlete felett ellenőrzést szerez, beleértve a hardverhez legközelebb eső szint, a BIOS beállítását. A működési biztonságot javítja továbbá, hogy a gépen lesz olyan, nem felejtő memóriablokk, amely a működés során észlelt eseményeket naplózza, és amelyhez csak a rendszergazda férhet hozzá, külön jelszavas védelem mellett.
Az operációs rendszer szintje alatti rendszergazda-hozzáférésnek további számos előnye lesz, közülük az egyik a gyors leltárkészítés. Jelenleg a rendszergazdák idejének nagy részét az adminisztrációs feladatok töltik ki, amelyekkel nyilvántartják, melyik gépen milyen hardver- és szoftvereszközök találhatók. Ez utóbbi a licencdíjak megállapításában játszik fontos szerepet. Egy teljes hálózati leltár a jövőben a központi konzolon begépelt egyetlen utasítással percre készen előállítható, akkor is, ha a rendszer számos pontján a gépek nincsenek bekapcsolva.
A jövő rendszere az öndiagnosztika kifejlesztésével saját maga jelenti a meghibásodásokat, akár már akkor, amikor a felhasználó még nem is észlelte azokat. A hálózat valamely részét érő támadás esetén a veszélyeztetett területek köré kommunikációs karantént lehet szervezni. Az egyes gépek adatforgalmát hardveres úton is lehet figyelni és védeni.
Az új PC-platform fontos elemének tekinti az Intel a fokozott energiatakarékosságot. A gyorsan növekvő teljesítményigény kielégítése jelentős költségtöbblettel járó erősáramú hálózatfejlesztést tenne szükségessé, ezért a számítógép-tervezők – és maga az Intel is – egyre fontosabb mutatóként kezeli az egy watt felhasználásával elérhető számítási teljesítményt (PPW – Performance Per Watt). A mikroprocesszorok esetében ez a mutató mindenekelőtt a többmagos konstrukciók alkalmazásával érhető el, ezek lehetőséget nyújtanak a több feladatú (multitasking) és a többszálú (multithreading) műveleti módok megszervezésére. Az Intel a többmagos processzorait – éppen ezen jellemzők alapján – ajánlja a virtualizációval járó megnövelt számítási igény kielégítésére.
További árammegtakarításra ad lehetőséget az új processzorok azon jellemzője, hogy alacsonyabb feszültségszinten is működnek, emellett tovább lehet javítani az egyes elemek és a belső huzalozás közötti – nanométerekkel mérhető – szigetelést, ez pedig csökkenti a nemkívánatos áramszivárgást. Hasonlóképpen mérsékli a fogyasztást, hogy nő a félvezető lapkán kialakított átmeneti és gyorsítótárolók (cache) kapacitása, így kevesebbszer kell a főmemóriához vagy valamely háttértárolóhoz fordulni. Az új proceszszorgeneráció emellett szelektíven kezeli az egész hardvert (például éppen a megfelelő intenzitással járatja a gépek belső ventilátorait), és ez önmagában is hozzájárul a hőtermelés csökkentéséhez.
