A jó vezető bevon és delegál

Mondd meg, add el, konzultálj, vonj be és delegálj – ez az öt vezetői szerepmodell létezik, ám nem érdemes csak az egyiket vagy a másikat alkalmazni, hanem helyzetekre, csapatra, munkatársakra, sőt a kollégák képességére kell szabni a megfelelő főnöki viselkedést. Legalábbis ezt állítja a Montreali Egyetem néhány kutatója, akik nyolcvan vezető döntéshozatali viselkedését tanulmányozták, majd ezt követően megfigyelték a dolgozói reakciókat is. A professzorok szerint az elérni kívánt célon kívül a rendelkezésre álló idő és eszközök is befolyásolják, mikor melyik stílust érdemes követni. Az általuk javasolt vezetői szerepvállalási modell nem új keletű, Tannenbaum és Schmidt (1958), valamint Sadler (1970) munkái alapján gyúrták össze. A „mondd meg” stílus során a főnök dönt, és azt közli az alkalmazottakkal. Ilyenkor a felettes teljes körű útmutatást ad, vitának nem marad helye. Ezt a módszert akkor érdemes követni, ha vállalati előírásokat vagy jogszabályokat kell betartani, vagyis a dolgozói véleménynyilvánításnak nincs relevanciája. A „add el” stílus során a vezető dönt, majd megpróbálja megnyerni az alkalmazottak elkötelezettségét azzal, hogy „értékesíti” nekik a döntés kedvező vonatkozásait. Az eladás akkor hasznos, ha szükség van az alkalmazottak szerepvállalására, lojalitására, ám magára a döntésre nem lehetnek hatással. A „konzultálj” stílus alkalmazásakor a felettes aktív dolgozói részvételt kér egy konkrét témában, miközben fenntartja magának a végső döntéshozatal jogát. A sikeres konzultálás kulcsa az, hogy tájékoztassuk az alkalmazottakat a beszélgetés legelején arról, hogy szükség van a véleményükre, érdekelnek a meglátásaik, az utolsó szó és a felelősség azonban a vezetőé marad. Ez a fajta szerepvállalás-kérés könynyen elégedetlenséget szül a dolgozók körében, ha a folyamat részleteit nem ismerik. A „vonj be” stílust képviselő vezetők felkérik a kollégáikat, hogy együtt döntsenek. A főnök a döntéshozatal során egyenrangú félként kezeli a beosztottakat. A sikeres bevonást az mutatja, amikor a felettesnek tényleg sikerül konszenzust létrehoznia egy adott kérdést illetően. A „delegálás” során a vezető átadja a döntést egy kollégájának. A feladatot érintő információk megadása, az elvárt eredmény meghatározása, a határidő kiszabása és a visszacsatolás kérése minden esetben a folyamat része, egyébként a vezető hibája miatt hiúsulhat meg egy projekt.
A montreali kutatók ez utóbbi két stílus alkalmazói körében azt találták, hogy az alkalmazottak bevonása, illetve szerepvállalása számukra nem cél és nem is eszköz. Sokkal inkább vezetési és menedzsmentfilozófia, ami arról szól, miként hozhatók a kollégák olyan helyzetbe, hogy hozzájárulhassanak cégük folyamatos fejlődéséhez és sikeréhez. Ehhez az kell, hogy a lehető legnagyobb mértékben bevonják őket a munkavégzéssel kapcsolatos döntésekbe és tervezésbe. Ezzel nő a tulajdonosi szemlélet és elkötelezettség, az emberek motiváltakká és közreműködőkké válnak.
A döntéshozatalba való bevonás, a bizalmat sugárzó delegálás a legjobb csapatépítés, hiszen először a feladatot lehet átbeszélni, közben a felmerülő problémákat, majd elemezni lehet az elért eredményt – hangsúlyozzák az elemzés kapcsán a kutatók.

Ha egy vezető nem akar éjt nappallá téve dolgozni, akkor bizony egyes feladatait át kell adnia beosztottainak, munkatársainak, és újabbakat kell átvennie, még akkor is, ha az addig végzett tevékenységében komfortosabban érezte magát – véli Markovits Dóra. A Xerox Magyarország Kft. személyzeti vezetője szerint a szokásos tréningeken túl érdemes olyan programokat indítani, amelyek keretében a munkavállalókat nagyobb felelősséggel ruházzák fel. Ilyen a cégnél a Lean Six Sigma program, a dolgozók felelősséget kapnak egy-egy teljes cégre vonatkozó projekt végigvitelének, lezárásának folyamatán belül. Mindennek része az is, hogy a szokásos vezetői értekezletre meghívnak egy-egy nem vezető beosztásban dolgozó munkatársat, hangsúlyozva, hogy nekik is felelősséget kell vállalniuk döntéseikért, elvégzett munkájukért. Az értekezleten egyébként feladatokat is kapnak a jelen lévő beosztottak. GdA

Ha egy vezető nem akar éjt nappallá téve dolgozni, akkor bizony egyes feladatait át kell adnia beosztottainak, munkatársainak, és újabbakat kell átvennie, még akkor is, ha az addig végzett tevékenységében komfortosabban érezte magát – véli Markovits Dóra. A Xerox Magyarország Kft. személyzeti vezetője szerint a szokásos tréningeken túl érdemes olyan programokat indítani, amelyek keretében a munkavállalókat nagyobb felelősséggel ruházzák fel. Ilyen a cégnél a Lean Six Sigma program, a dolgozók felelősséget kapnak egy-egy teljes cégre vonatkozó projekt végigvitelének, lezárásának folyamatán belül. Mindennek része az is, hogy a szokásos vezetői értekezletre meghívnak egy-egy nem vezető beosztásban dolgozó munkatársat, hangsúlyozva, hogy nekik is felelősséget kell vállalniuk döntéseikért, elvégzett munkájukért. Az értekezleten egyébként feladatokat is kapnak a jelen lévő beosztottak. GdA -->