Beindul a Safari Club
A hazai vadásztársadalom elitjét összefogva kíván a vadak és a vadászok érdekében tevékenykedő egyesületként működni a Safari Club International (SCI) magyarországi tagszervezete, amelynek alapítói most várnak a bejegyzésre. Az egyesület létrehozásának ötletét az adta, hogy a piaci viszonyok kiépülése a vadászat területén olyan „vadhajtások” megjelenésével járt, amelyek rontják a magyar vadállomány minőségét és mennyiségét, valamint a hazai vadászat nemzetközi megítélését – fogalmazott lapunknak Hídvégi Béla, az SCI Közép-magyarországi Egyesületének elnöke.
A vezető szerint Magyarország vadászati hírnevét sérti az a Kelet-Európában egyre elterjedtebb jelenség, hogy kertekben nevelt, mesterségesen felerősített állatokat engednek ki külföldi vadászok elé, s ők – mit sem tudva erről – jó pénzért ejtik el azokat, és örülnek a trófearekordoknak. A tisztességes vadásztársaságnak az az érdeke, hogy a kertekben nevelt vadak kilövése és a természetben felnőtt állatok elejtése elkülönüljön egymástól, hogy ezek trófeái ne ugyanazon a rekordlistán szerepeljenek. Így a vadászok tisztában lehetnek az egyes vadászterületek és az elejtett állatok valódi értékével.
Emellett idehaza is egyre többen vannak, akik sokat hajlandók áldozni arra, hogy kipróbálják a szerencséjüket külföldön. Ugyanakkor sokuknak nincs elegendő információja az egyes vadászterületek színvonaláról – ár-érték arányáról – vagy a külföldi előírásokról, így a trófeák, illetve a lőfegyverek szállítására és használatára vonatkozó szabályokról. Ezért is indokolt tanácsadói és érdekvédői szerepet felvállaló szervezet létrehozása. Az SCI magyar egyesületének jelenleg mintegy 90 tagja van, s a vezetők szerint a 40-50 ezer hazai vadászból hosszabb távon is legfeljebb néhány százan fognak a szervezethez csatlakozni.
A magyarországi vadgazdálkodási ágazat bevétele a 2004–2005-ös vadászati évben 14,4 milliárd forint volt a vadgazdálkodási adattár szerint. Ennek több mint egyharmada a Magyarországra érkező évi 20-25 ezer külföldi vadásztól származott; igaz, részesedésük csökken, miközben egyre több pénz folyik be a belföldi bérlelövésekből. A piac legfontosabb szereplője a vadászterületeket kezelő 1160 társaság. Közülük a legnagyobbak az állami erdészeti vállalatok. Mellettük mintegy 140 vadászatszervezéssel foglalkozó iroda működik. Közülük a Forst Hungária Zrt., a Vadex Zrt., a Sevako Kft., a Hunniavad Kft., az Anas Kft., a Naturhum Kft. és a Hubertus Kft. a legjelentősebb szereplő. Utóbbiak együttesen a piac felét fedik le.
A vadaknak kétféle értékük van Magyarországon. A vadgazdálkodási értéket jogszabály határozza meg, s ezt véletlen kilövés vagy baleset (például gépkocsival ütközés esetén) kell kifizetni. A bérvadásztatásnál az illetékes társaság határozza meg, mennyi pénzt kér egy-egy kilövésért. Egy 10 kilogrammnál nagyobb agancsot hordozó gímszarvas elejtésének díja 1,5 millió forinttól startol, de a fél kilogrammnál súlyosabb agancsú őzbakok kilövése is legalább 600 ezret kóstál. Külföldön egy-egy vad elejtésének díja általában egységáras, és nem függ a trófea nagyságától. Afrikai vadásztatással foglalkozó cégek egy zebra kilövését 500, míg egy zsiráf elejtését 1200 euróért kínálják, az pedig, hogy ki mekkora értékű vadat lő, csak a szerencsén múlik.
A több mint 45 ezer tagot számláló, 50 országban jelen lévő SCI évi 40 millió dolláros büdzséje nagy részét a fejlődő államok vadgazdálkodási politikájának támogatására fordítja. Ennek hiányában sok helyen teljesen kiirtják a vadállatokat. Erre példa Kenya, ahol valósággal összeomlott a vadállomány. Ennek elkerülése érdekében az SCI arra törekszik, hogy az állomány – és ezzel együtt maga a vadászat is – fennmaradjon mindenhol, mert jelentős turisztikai bevételhez juttatja az érintett térségeket. NIG
