Óriási baj van, Magyarország máris elbukhatja az évszázad olajüzletét: rejtélyes csoport ütné ki a Molt a nyeregből az utolsó pillanatban – az oroszok dupla pénzt kapnának
Új szereplő jelent meg a szerb energiapiac egyik legfontosabb ügyletében: egy alig egy éve alapított szerb vállalat 2 milliárd eurós (mintegy 780 milliárd forintos) ajánlatot tett a Gazprom Neft és a Gazprom tulajdonában lévő NIS-részvénycsomagra. A lépés komoly kihívást jelenthet a Mol számára, mely hónapok óta dolgozik azon, hogy többségi részesedést szerezzen a szerb olajvállalatban.
A szerb NIS stratégiai jelentőségű vállalat: az ország egyetlen olajfinomítóját működteti, így nemcsak gazdasági, hanem energiabiztonsági szempontból is kulcsszereplő. A mostani ajánlatot a tavaly nyáron alapított KFT Senator Treasury G.T.7 Two LLC tette, melynek tulajdonosa, Ranko Mimovic szerint az orosz tulajdonosok „általánosságban elfogadták” az ajánlatot.
A helyzetet azonban jelentősen bonyolítja, hogy a NIS tavaly október óta amerikai szankciók alatt áll. Az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatala a szélesebb orosz energiaszektort célzó intézkedések részeként írta elő, hogy az orosz tulajdonosok váljanak meg részesedésüktől.
A Gazprom Neft jelenleg 44,9 százalékos, a Gazprom pedig további 11,3 százalékos részesedéssel rendelkezik a vállalatban, míg a szerb állam közel 30 százalékot birtokol.
A szankciós nyomás miatt a Mol már januárban megállapodást írt alá az orosz részesedések megvásárlásáról. Az amerikai hatóságok május 22-ig adtak határidőt az ügylet lezárására. A mostani szerb ajánlat ugyanakkor azt jelzi, hogy Belgrádban nem mindenki szeretné, ha a magyar olajcég kerülne domináns pozícióba az ország legfontosabb energetikai vállalatában.
Aleksandar Vucic szerb elnök még januárban arról beszélt: a Mol mintegy 1 milliárd eurót (közel 390 milliárd forintot) fizetne a NIS többségi részesedéséért. Ehhez képest a mostani szerb ajánlat már 2 milliárd euróról, vagyis nagyjából 780 milliárd forintról szól, ami teljesen új helyzetet teremt az ügyletben. Ez azt jelenti, hogy az orosz tulajdonosok akár dupla akkora összeghez is juthatnának, mint amekkora értékről korábban szó volt a Mol kapcsán. Az is figyelemre méltó, hogy Ranko Mimovic állítása szerint áprilisban hivatalosan tájékoztatták a szerb elnöki hivatalt a tervről, ami arra utal, hogy a háttérben politikai egyeztetések is zajlanak a régió egyik legfontosabb energetikai ügyletéről.
Úgy néz ki, a Mol egyelőre biztonságban van, de van némi bizonytalanság
A Reutersnek küldött nyilatkozatában a Gazprom Neft ugyanakkor egyértelművé tette, hogy
jelenleg aktívan a Mollal készíti elő az ügyletet, és más tárgyalásokat nem folytat.
Ez arra utal, hogy az új szerb ajánlat inkább politikai és stratégiai nyomásgyakorlásként is értelmezhető lehet, különösen annak fényében, hogy a szerb állam maga is növelni szeretné részesedését további 5 százalékkal.
Az ügylet tétje túlmutat egy egyszerű vállalatfelvásárláson. A NIS meghatározó szerepet játszik a szerb üzemanyagellátásban és a régiós energiakereskedelemben, így a tulajdonosi szerkezet átalakulása közvetlen hatással lehet a balkáni energiapolitikára is. Magyarország számára pedig a Mol esetleges terjeszkedése tovább erősíthetné pozícióját a közép-európai olaj- és finomítói piacon.
Az időzítés viszont kritikus, mert az amerikai szankciós határidők már nagyon közel vannak. Az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatala ugyan június 16-ig meghosszabbította a NIS működési engedélyét, de ez csak átmeneti mozgásteret biztosít a társaságnak és a tulajdonosi tárgyalásoknak. A tét óriási:
ha a NIS nem kapna újabb engedélyt, vagy a tulajdonosi átalakítás elakadna, a vállalat működése is ellehetetlenülhetne az amerikai szankciók miatt.
Ez nemcsak a Mol számára jelentene súlyos veszteséget, hanem Szerbia energiaellátását is megrázhatná, hiszen a NIS az ország egyetlen olajfinomítóját működteti és meghatározó szereplője az üzemanyagpiacnak. Közben az amerikai hatóságok a Mol kérésére 2026. május 22-ig hosszabbították meg a tárgyalási határidőt a többségi részesedés megszerzésére, vagyis a következő hónapok dönthetik el, hogy létrejön-e a régió egyik legfontosabb energetikai tranzakciója. A nyomás ezért minden szereplőn egyre nagyobb: az orosz tulajdonosokon, a szerb államon és a Molon is, miközben új ajánlattevők próbálják átírni az erőviszonyokat az utolsó pillanatban.
