Bezáró kisebb hazai malmok
Felgyorsult a hazai malomipari kapacitások koncentrációja – derül ki az utóbbi időszak eseményeiből. Miközben egyre több kisebb üzem zár be, a nagyobb vállalkozások igyekeznek egy helyre összpontosítani termelésüket.
A napokban a Kelet-Magyarországon meghatározó Hajdú Gabona (HG) Zrt. avatta fel új hajdúnánási malmát 1,5 milliárd forintos beruházással. A napi 250 tonna kapacitású üzem évente 75 ezer tonna lisztet készíthet. A fejlesztéssel a cég kiőrlési mutatója hat százalékkal javul, és ez azt jelenti, hogy ugyanannyi búzából több lisztet állíthat elő.
Szakértők szerint az új ágazati beruházásoknak éppen ez a hatékonyságjavulás a legnagyobb előnyük, hiszen az iparágban ma átlagosan csupán egy-két százalékos profit érhető el. Mint ismert, a cégek a jövedelmezőségi helyzet javítása érdekében még májusban 10-12 százalékos drágítást határoztak el a mélyponton lévő, 40 forint körüli kilónkénti átadási lisztárakhoz képest (VG, 2006. április 28.). Információink szerint a molnároknak az áremelést sikerült érvényesíteniük a pékeknél, és mára több helyen a kiskereskedők is elfogadták a bejelentett változtatási elképzeléseket.
A versenyképesség növelése érdekében az új malmok mindenhol napi 250-300 tonnás kapacitásúak – állítják ágazati szakértők. A HG mellett a közelmúltban Komáromban és Csornán a Pannonmill Rt., Kunhegyesen pedig egy német tulajdonú vállalkozás épített nagy kapacitású üzemet, és felújította selypi malmát a kelet-magyarországi Szabolcs Gabona cégcsoport is. A beruházások közül valójában csak a kunhegyesi számít többletkapacitásnak, mivel a többi társaság meglévő régi malmait – legalább részben – leépítette, bezárta.
A feldolgozókat tömörítő Gabonaszövetség adatai szerint ma 7,5 ezer tonnányi napi őrlőkapacitás található az országban, amely jóval kisebb az öt-tíz évvel ezelőtti 10,5 ezer tonnánál. A koncentrációt mutatja, hogy a cégek száma 131-ről 74-re csökkent. Ugyanakkor a ma működő malmok még mindig jóval több búzát tudnak őrölni a szükségesnél: a 7,5 ezer tonnás kapacitás évi kétmillió tonna feldolgozásához elegendő, miközben az országos igény 1,1–1,2 millió között alakul. HL
