Japánok építik az orosz magasházakat

A toronyházak építésében több évtizedes tapasztalatot szerzett japán mérnökökkel és ingatlanfejlesztőkkel építtetne meg több moszkvai felhőkarcolót a főváros polgármestere. Jurij Luzskov a közelmúltban a szigetországban járt, hogy beruházásokra ösztönözze az ottani ingatlanos vállalatokat. „Mi nem szeretnénk olyan arctalan külsőt, mint amilyen Manhattan. Inkább karakteres magasházakat látnánk szívesen, még ha többe is kerül, mint egy átlagos toronyépület” – érvelt, amikor tájékoztatta a japánokat a lehetőségekről.

Moszkvában még a második világháború előtt kezdődött, majd közvetlenül utána felgyorsult a magasházak építése. Több jellegzetes épület ma is áll, ám egyes helyi szakemberek és a városvezetés is úgy véli, már nem korszerűek. Az új városrészekben felhúzott tömbök jellegtelenek, csakis a mennyiségi igényeket elégítik ki. Luzskov a biztonságot is a legfontosabb szempontok között említette, nemkülönben a gazdaságos üzemeltetést, amelyet például a japánoktól is eltanulhatnak.

Az orosz fővárosban eddig 60 telket különítettek el 250 magas épületnek, illetve felhőkarcolónak. A 2020-ig megvalósuló építmények funkciójukban is igen változatos képet mutatnak majd, hiszen lesznek olyanok, amelyek csak irodáknak, mások kizárólag luxuslakásoknak adnak helyet, illetve építenek hoteleket is. Jó néhány épületben egyformán megtalálható majd a bevásárlóközpont, az iroda, a lakás és a szórakoztató-központ. Állítólag további 220 toronyház számára van még hely a nyolcmilliós város közigazgatási határán belül.

Budapesten továbbra is éles küzdelem folyik az úgynevezett modernségpárti és a konzervatívnak nevezett építészek és városatyák között. Schneller István főépítész távozásával sem csitulnak ezek a viták. Az ingatlanfejlesztők között több is van, aki máris feszegeti a rendeletekben megszabott magassági határokat – elegendő az Árpád hídnál fölépített két irodatoronyra gondolni –, és nem kizárt, hogy a körzetben mások is próbálkoznak majd.

Még mindig nem haltak el azok az elképzelések, miszerint a lágymányosi térségben, valamint Csepel északi részén vagy a régi nagyvásártelep helyére tervezett Duna City fejlesztésén belül érdemes lenne magasházakat is létrehozni. Egyes lakásberuházások szintén túlhaladják a 35 métert, és a gazdaságosság miatt nyilván később is lesznek ilyen akciók.