Brüsszelben nem vesztegetik az időt: napokon belül elkezdenek tárgyalni Magyar Péterrel
Az Európai Bizottság és a leendő magyar kormány képviselői pénteken kezdik meg az első munkamegbeszéléseket Magyarországon – közölte e-mailben Paula Pinho szóvivő. A brüsszeli találkozók célja, hogy még a hivatalos kormányzati felállás előtt meginduljon az egyeztetés az uniós ügyekről és a folyamatban lévő kérdésekről.
Kiemelt szerepet kaphatnak a helyreállítási források és a költségvetési együttműködés részletei, amelyek az elmúlt években többször is feszültséget okoztak. A tárgyalások egyben jelzést adhatnak arról is, hogy milyen irányt vehet a magyar–uniós kapcsolat a következő időszakban. A pénteki találkozók konkrét napirendi pontjairól egyelőre nem közöltek részleteket.
Kiderült: nem csak Magyarország ellenzi Ukrajna gyorsított EU-s csatlakozását
Korábban a Világgazdaság is beszámolt arról, hogy az uniós tagállamok körében egyre erősebb az ellenállás Ukrajna gyorsított csatlakozásával szemben. A bővítés egyik legfőbb szószólója, Ursula von der Leyen továbbra is támogatja Ukrajna közeledését az EU-hoz. Ennek ellenére a tagállamok többsége nem kívánja napirendre venni a gyorsított eljárást. A hangsúly inkább azon van, hogy Kijev teljesítse a csatlakozáshoz szükséges reformokat, és alkalmazkodjon az uniós jogrendhez.
A kulcsállamok – köztük Németország, Franciaország és Hollandia – egyértelművé tették: a csatlakozási folyamatnak szigorúan érdemalapúnak kell maradnia.
Nem támogatják, hogy geopolitikai okokból felgyorsítsák a folyamatot, még akkor sem, ha Ukrajna háborús helyzete ezt indokolttá tenné. Több kormány attól tart, hogy a csatlakozásról szóló vita felerősítené a populista erőket. A 2004-es bővítés idején elhíresült „lengyel vízvezeték-szerelő”-narratíva – amely az olcsó kelet-európai munkaerő beáramlásától való félelmekre épített – ismét előkerülhet a közbeszédben. Ez különösen érzékeny kérdés olyan országokban, ahol a belpolitikai egyensúly eleve törékeny.
A magyar politikai helyzet sem hozott áttörést. A választások után sokan arra számítottak, hogy változhat hazánk álláspontja, azonban Magyar Péter világossá tette:
Magyarország nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását.
A csatlakozás mellett az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomag is sok vitát vált ki . A javaslat két fő elemből áll: 30 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatás, amely vagy közvetlen makrotámogatásként, vagy az Ukrajna-eszközön keresztül érkezne; 60 milliárd euró védelmi és katonai célokra, beruházásokra és eszközbeszerzésre. A hitel visszafizetése elvileg akkor válna esedékessé, ha Oroszország kártérítést fizetne a háborús károkért. Addig az orosz vagyon befagyasztva marad, és az EU fenntartja a lehetőséget annak felhasználására.
Az uniós pénzek nem jönnek automatikusan: Magyar Péternek két fronton is helyt kell állnia
A Tisza Párt egyik központi ígérete az uniós források teljes körű lehívása és gazdaságfejlesztésre fordítása volt, miközben ezek a pénzek az elmúlt években csak korlátozottan álltak rendelkezésre. Ezek a források jelentős szerepet töltenek be a magyar gazdaságban – válaszolta megkeresésünkre Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője.
Mint mondta: külső fejlesztési forrásokként hozzájárulhatnak a felzárkózáshoz és a gazdasági növekedés dinamizálásához, azok révén olyan fejlesztések, beruházások is megvalósíthatók, amelyekre hazai forrásból nincs keret. Ugyanakkor nem is tekinthetők varázsszernek, széles körű rendelkezésre állásuk akár nem hatékony felhasználáshoz is vezethet.
Molnár Dániel hangsúlyozta, hogy állami beruházásokat, fejlesztéseket kellett elhalasztani, amelyek tudták volna emelni a társadalmi jólétet, illetve katalizátorként működtek volna a bővülésben. Hozzátette: habár a kormányzat az elmúlt években is igyekezett kezelni ezeket a problémákat, például jelenleg is elérhetők vállalkozásfejlesztési uniós források, valamint több projekt megelőlegezett kifizetése is megtörtént, a kamatkörnyezet miatt viszont ennek költsége is érdemben magasabb volt, mint például a 2010-es évek végén.
