Fájdalmas lehet a reform
A gabonareformot Magyarország közvetlenül is kikényszerítheti, mivel az árutulajdonosok az elmúlt két évben tetemes készletet kínáltak fel a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak. A szervezet mintegy 7,5 millió tonna gabonát vett meg, ez a teljes intervenciós EU-készlet 48 százalékát, a takarmánykukorica esetében pedig 80 százalékát teszi ki. A közösségi kiadások növekedése miatt Brüsszel egy versenypályázat alapján már tavaly független irodát bízott meg azzal, hogy készítsen reformjavaslatokat – tudtuk meg.
Információink szerint az uniós elemzők a legdrasztikusabb megoldásként az intervenciós mechanizmus teljes megszüntetését is megfontolásra ajánlják Brüsszelnek. Kevésbé „kemény” verzióként szóba jöhet, hogy az unión belül több regionális intervenciós árat alakítanak ki, illetve csak bizonyos régiókra (például az Ibériai-félszigetre) terjesztik ki a felvásárlást. Elképzelhető az is, hogy a takarmánykukorica – kifejezetten a tetemes magyar felajánlás miatt – kikerül az intervenciós árukörből, legvalószínűbb módosításként pedig az valószínűsíthető, hogy az intézményes ár a mai tonnánkénti 101,31-ról 90 euró alá csökken.
A magyar gabonaágazati szereplőket máris megosztják az uniós változtatási tervek. A kereskedők az intervenció felszámolásában érdekeltek, mivel a mai rendszer felszívja a hazai felesleges árualapot, és megbénítja a piaci forgalmat. A gabonatermelők ugyanakkor attól tartanak, hogy a szabályozás fellazítása jelentősen növelheti a felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatottságukat. Olyan megoldást pedig semmiképpen sem fogadnának el, amely az EU-n belül kizárólag a magyar gazdálkodók pozícióit rontaná. A kukorica „kilistázása” az intervenciós árukörből például egyértelműen ilyen intézkedés lenne – állítják a gabonatermelő vállalkozások. HL
