Hihetetlen, de igaz: Tízmilliárdot költ az OEP hatástalan gyógyszerekre!
Több tízmilliárd forintot fizet az egészségbiztosító olyan orvosságok árának támogatására, amelyek hatásossága tudományosan nem bizonyított – mondta a Világgazdaságnak Gulácsi László, a Budapesti Corvinus Egyetem egészséggazdasági munkacsoportjának vezetője. A szakembert annak kapcsán kérdeztük meg, hogy tegnap kezdődött Budapesten a hatodik európai egészség-gazdaságtani konferencia. E szerek támogatása annak ellenére nem róható föl a biztosítónak, hogy már hazánkban is csak azok a készítmények kerülhetnek a tb által támogatott körbe, amelyekről a költséghatékonysági elemzések mellett a hatásosságukat bizonyító tudományos dokumentumokat is mellékelnek. A munkacsoport által vizsgált szerek 20-30 éve vannak a tb-listán, törlésük nem egyszerű, hiszen egyszerre egészségpolitikai és gazdasági kérdés.
Gulácsi László szerint egyébként csak akkor lehet tételesen meghatározni a tb-járulék fejében járó gyógyítási alapcsomagot, ha eldöntik, hogy a GDP-ből mekkora összeg fordítható e célra lakosonként. Ezt a finanszírozási küszöböt az egészség-gazdaságtannal foglalkozók emberi életévre számított összegnek nevezik, ez a fejlett országokban 30–50 ezer euró. Nálunk elméletileg 1,8–2 millió forint (jelenlegi árfolyamon 6450–7150 euró), ám a döntéshozóknak kellene meghatározni, kinek milyen szolgáltatást és milyen mértékig támogatnak.
Az ELTE Egészség-gazdaságtani Központjának programigazgatója úgy véli: a gyógyítóágazat azért került rossz helyzetbe, mert kevés a közgazdasági ismerettel felvértezett ember, az illetékesek pedig a döntéseik előtt nem veszik figyelembe a nemzetközi tapasztalatokat. Kaló Zoltán lapunknak példaként említette a tb úgynevezett terápiás fix összegű gyógyszer-támogatási formáját. Eszerint az azonos betegségek gyógyítására szolgáló, ám többféle hatóanyagú szert hibás egy csoportba sorolni, és a legolcsóbbhoz (referenciatermék) mérni a tb-támogatás összegét. Ezzel ugyanis azt érték el, hogy a betegek a kis dózisú (például 10 mg-os) orvosságokról áttértek a nagy dózisúakra (40 mg-os) vagy más szerekre, így tetemesen nőtt a biztosító kiadása.
Dózsa Csaba, a konferencia szervezőbizottságának elnöke szerint a fiskális szempontok előtérbe helyezésével, durva beavatkozással nem lehet hosszú távú eredményt elérni. Szerinte a gyógyszerfelhasználás ügyében követendő példa az irányított betegellátási rendszerben alkalmazott ösztönzés. Az orvos itt anyagilag is érdekelt a költséghatékony gyógyszerfelírásban, a beteg megfelelő kezelését pedig a doktorok terápiás protokollokhoz való igazodása garantálja. Az ágazat sikeres reformja érdekében az egészség-gazdaságtanhoz értő szakembereket itthon kell tartani, a külföldön dolgozókat pedig hazacsábítani. A magyar szakemberek elismerését szolgálja, hogy a 600 résztvevővel tartandó európai tanácskozást nálunk rendezték – tette hozzá.
