Nyomdák lent és fent
Miközben a régi, nagy múltú nyomdák közül több történetének utolsó lapjait írja, az ágazat sikereket is elkönyvelhet: az elmúlt néhány évben számos dinamikusan fejlődő cég jelent meg a piacon. A Kossuth Nyomda sorsa már eldőlt: a Fővárosi Bíróság július 3-án rendelte el a felszámolási eljárást; a felszámolást végző TM-Line Kft. szerint a hitelezői igények összértéke meghaladja a 2 milliárd forintot. A nyomda két – 890, illetve 70 millió forintos – ingatlanára kiírt pályázatra Somogyi Ferenc felszámolóbiztos tájékoztatása szerint hivatalos ajánlat nem érkezett, telefonon is csak néhányan érdeklődtek.
Néhány héten belül eldőlhet a Szikra Lapnyomda sorsa is, kérdéses, hogy a cég képes-e jelenlegi formájában túlélni legnagyobb megrendelője, a Népszabadság távozását. A lapnyomdák helyzetét általában megnehezítette, hogy a nagy magyarországi kiadók – így az Axel Springer, a Ringier és a Sanoma is – lapjaik egy részét már saját nyomdáikban állítják elő.
Peller Katalin, a Magyar Nyomdaipari Szövetség főtitkára szerint a nyomdászat körülbelül hatezer magyarországi társaság fő tevékenysége, igaz ugyan, hogy közülük csupán ezer foglalkoztat 10-nél több embert. Az egymilliárd forintos éves forgalmat lapunk információi szerint körülbelül 30 egység éri el. A nyomdák közül igen sok – kisebbek és nagyobbak egyaránt – különféle szóróanyagokat állít elő. Bánáti László, az Origo Print Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója szerint ez a szegmens éves szinten Európában átlagosan 10-12, Magyarországon pedig 20-25 százalékkal bővül. A heti-, illetve havilapokat is előállító Origo Print forgalmának egyre növekvő hányadát a szórólapok – többek között az Auchan, az Hervis és az Office Depot reklámanyagai – teszik ki: 2003-ban, a cég alakulásának évében a forgalom felét adták, az idén viszont ez a mutató várhatóan eléri a 65 százalékot is. A nyomda tavaly 2,14 milliárd forintos nettó árbevételt termelt, az igazgató az idén 2,5 milliárdra számít.
Csaknem pontosan ilyen eredményekről, illetve tervekről számolt be Tomcsányi Péter, a budapesti Prime Rate Kft. ügyvezető igazgatója, aki Kelet-Közép-Európa legmodernebb digitális nyomdáját irányítja. A cég árbevételének mintegy 30 százaléka a (céges) kereskedelmi és marketinganyagok, 35 százaléka pedig könyvek, illetve használati útmutatók előállításából származik. A változó adatokat – például ajánlatokat – tartalmazó nyomtatványok egyelőre viszonylag kis súllyal szerepelnek, de a terület – a tranzakciós nyomtatás mellett – az igazgató szerint a piac egyik legdinamikusabban fejlődő szegmense, amelyben a digitális nyomda lehetőségei különösen jól kiaknázhatók.
Bővül a hagyományos könyvnyomtatás piaca is: a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szerint a fogyasztói áron értékesített könyvek piaca éves összevetésben néhány százalékkal növekszik. Kovács János, a könyvnyomtatásra – főként az igényesebb kiadványokra – szakosodott gyulai Dürer Nyomda Kft. igazgatója ennél nagyobb mértékű forgalomnövekedésre számít: a tavalyi 1,2 milliárd forintos nettó árbevétel után 2006-ban 8-10 százalékos növekedést prognosztizál. A debreceni Kinizsi Nyomda forgalmának 90 százalékát teszik ki a könyvek: Bördös János ügyvezető igazgató beszámolója szerint 2005–2006-ban 650 millió forintot ruháztak be, ennek is köszönhető, hogy a cég árbevétele az elmúlt hat év alatt több mint háromszorosára nőtt. VG
