Születő zágrábi irodapiac
Tavaly csillant fel először, hogy déli szomszédunkban is beindul a kereskedelmi ingatlanfejlesztések hulláma. Szakértők szerint az idén már látványos szakaszhoz érkezik néhány beruházás, de az igazi fejlődést az évtized második felében lehet majd érzékelni, amikor a várhatóan felgyorsuló uniós csatlakozási tárgyalások nyomán még több nagy külföldi cég költözik Zágrábba, illetve más horvátországi nagyvárosba, s ezzel elegendő keresletet támasztanak a piacon.
A fejlődés fokmérője a horvát fővárosban is főleg az irodapiac, mármint ha van. Merthogy eddig alig-alig lehetett beszélni róla. Az évezred elején csupán húszezer négyzetméternyi korszerű irodaterületet tartottak nyilván. Ez a szám tavaly az év elejére már fölment 100 ezer négyzetméterre, az év végére pedig 155 ezerre. Jelenleg tíz beruházás van különböző szakaszokban, ha mindet befejezik, akkor másfél év alatt 145 ezer négyzetméterrel gyarapszik az állomány, vagyis negyedmillió fölé emelkedik az összterület – számolt be a minap az Europaproperty.com című lap.
A megépítettek közül az első, nagy épület a 33 ezer négyzetméteres Hoto Tower volt, amelyet teljes egészében a horvát állami távközlési vállalat bérel. Fontos állomás, hogy megjelent a Magyarországon is egyre aktívabb osztrák intézményi befektető, az Europolis. A társaság az ugyancsak osztrák Porr építőipari vállalattal közösen nemrégen látott neki a 26 ezer négyzetméteres Zagreb Tower irodaháznak, a beruházás 50 millió euróba kerül, és jövőre lesz kész.
A meglévő első osztályú irodaházakban szinte egyetlen négyzetméternyi kiadatlan terület sem volt tavaly decemberben, ám az úgynevezett B osztályú ingatlanoknál 15 százalékos volt a kihasználatlansági mutató. Természetesen ahogy haladnak az új építkezések, a régi irodaházak lakóinak egy része, közel egyharmada, folyamatosan átköltözik az első osztályú bérleményekbe. Ezzel részben stabilizálják vagy még kissé növelik is az új tornyokban a bérleti díjat, másrészt kedvezőbb helyzetbe hozzák a maradókat, akik alkudozhatnak jelenlegi irodájuk tulajdonosával vagy üzemeltetőjével. Most havi 17–19 euró közötti díjat kell fizetni négyzetméterenként, s szakértők szerint ha befejeződnek is a jelentősebb építkezések, jövő év közepén sem lesz lényegesen alacsonyabb a díj, a becslések szerint legfeljebb 16–18 euróra mérséklődik. Az üzemeltetési költségekkel együtt ez manapság fölmegy 20–23 euróra is. Vannak olyan remények ugyanakkor, hogy ha tényleg beindulnak a csatlakozási tárgyalások, és valódi tőkebeáramlásról lehet majd beszélni, akkor egyrészt fölgyorsulnak a már futó projektek, illetve az ingatlanpiac más részein is lesz fejlődés. Mindez oda vezethet, hogy a bérleti díjak az irodák esetében akár a 13–15 eurós sávba eshetnek az első osztályú bérlemények esetében.
egyelőre stabilak a hozamok
Zágrábban 8,5–9 százalék közé lehet tenni a hozamokat. Intézményi befektetők egyelőre azért nem állnak sorba, mert nincs elegendő, jó minőségű termék. A DTZ egyik szakértője szerint jelentős változás csak másfél-két év múlva várható, de a hozam még akkor sem esik 8 százalék alá.A budapesti, a pozsonyi vagy a prágai 6–6,5 százalékot legkorábban az év végén érheti el ez a piac.
A budapesti, a pozsonyi vagy a prágai 6–6,5 százalékot legkorábban az év végén érheti el ez a piac.-->
