Macron bejelentette: Franciaország és Nagy-Britannia védelmi missziót szervez a Hormuzi-szoros hajózásának biztosítására

Franciaország az Egyesült Királysággal közösen nemzetközi missziót indít a Hormuzi-szorosban a hajózás szabadságának biztosítására – jelentette be hétfőn Emmanuel Macron francia elnök. Az államfő az X-en közzétett üzenetében elmondta, az ügyben napokon belül konferenciát rendeznek mindazon országok részvételével, amelyek hajlandók közreműködni a misszióban.

Elmondta azt is, hogy a misszió kizárólag védelmi célokat fog szolgálni, nem kapcsolódik egyik harcoló félhez sem, és azonnal elindul, amint a körülmények lehetővé teszik. 

Macron, aki az ügyben vasárnap Keir Starmer brit kormányfővel is egyeztetett, nem kommentálta a Hormuzi-szoros amerikai blokádjáról szóló terveket, azonban a közel-keleti konfliktus diplomáciai megoldását sürgette, amely az ott élők békéjét és biztonságát szolgálja.

Mint mondta, ennek érdekében minden fontos kérdésre hosszú távú megoldást kell találni, beleértve Irán nukleáris fejlesztéseit és ballisztikusrakéta-programját, illetve a síita állam a térségben kifejtett destabilizáló tevékenységét, valamint biztosítani kell azt is, hogy Libanon megtalálja a békéhez vezető utat, amely egyúttal szavatolja szuverenitását és területi egységét.

Ma életbe lép a Hormuzi-szoros amerikai blokádja

Az Egyesült Államok blokádot vezet be a Hormuzi-szoros hajóforgalmában, ami magyar idő szerint hétfőn délután 16 órakor lép érvénybe. A lépés nem a szoros teljes lezárását jelenti, hanem elsősorban azoknak a hajóknak a feltartóztatását, amelyek iráni kikötőkbe érkeznek vagy onnan indulnak. A cél Irán olajexportjának elvágása, ami napi 1,5-1,7 millió hordó olaj kiesését okozhatja a világpiacon.

Az amerikai Központi Parancsnokság (Centcom) szerint a blokádot pártatlanul alkalmazzák, és nem akadályozzák a nem iráni kikötők felé tartó szabad hajózást. A Trump-adminisztráció az intézkedést azzal indokolja, hogy Iránnak nem lehet hadászati nukleáris programja, és a kéthetes fegyvernyugvás után sem született megállapodás a kulcskérdésekben.

A bejelentés nyomán az olajárak azonnal száz dollár fölé emelkedtek, ami globális inflációs nyomást és tőzsdei gyengülést okozott. Irán élesen reagált: a Forradalmi Gárda minden katonai hajót, ami a szoros közelébe ér, a tűzszünet megsértésének tekint, ami további eszkalációt vetít előre. A francia-brit kezdeményezés éppen ebben a feszült helyzetben próbál semleges, védelmi alternatívát kínálni a nemzetközi hajózás biztonságának fenntartására.