Válogatnak a külföldi fejlesztők
A kelet-közép-európai országok ingatlanpiacain a hozamok lassan visszaesnek a nyugat-európai szintre, így a befektetők továbbmennek kelet felé, ahol ugyan nagyobb kockázat mellett, de magasabb hozamot érhetnek el. Egyebek között ez is elhangzott a minap befejeződött REevolutio szakkiállítás egyik konferenciáján.
A népességhez mérten az A kategóriás irodák és bevásárlóközpontok aránya még mindig jóval alacsonyabb a régióban, mint a régi uniós országokban. Az irodáknál ez az arány 23 százalék. Damian Harrington, a CB Richard Ellis kelet-közép-európai kutatási vezetője szerint ez is mutatja, hogy van még tere az ingatlanfejlesztőknek és -befektetőknek. Az irodák havi bérleti díja 15–20 euró négyzetméterenként, s ez a sáv egy-két éve nem változik – kivéve Moszkvát, ahol akár 40 euró is lehet a fizetendő összeg.
Noah Steinberg, a Wallis Ingatlan Rt. vezérigazgatója ugyancsak a hozamok csökkenéséről számolt be, és ez kedvezőtlen a befektetők számára. Franz Pöltl, a BA-CA Real Invest befektetési vezetője ehhez adatokkal is szolgált: az EU15-ben az ingatlanok hozama jelenleg 5,3 százalék (a csúcs 1993-ban volt, 6,8 százalékkal). A kelet-közép-európai régióban viszont hat százalék (2003-ban még 11 százalék volt). A fejlesztők és beruházók azért mennek tovább keleti szomszédaink felé, mert ott még mindig jóval magasabbak a hozamok. Például Bukarestben 13 százalék, de ez egy százalékkal alacsonyabb, mint a prágai és a varsói volt 2003-ban, a uniós csatlakozás előtt. VG
sok millió euró keresi a helyét
A régióban 10–20 millió euró közötti összegek keresik a helyüket az ingatlanpiacon, de az 50 millió feletti befektetések száma kevés, és azok is egyre keletebbre mennek.Magyarországra a konzervatív beruházók jönnek, mivel csekély kockázatot rejt a jogi környezet, bár egy fejlesztés elindítása itt sem zökkenőmentes. Például egy mezőgazdasági területet csak úgy lehet kivonni a művelés alól, ha ezt magánszemély ügynök teszi.
A kivonás után már „papíron is” megvásárolhatja a telket a fejlesztő, viszont a közbenső időszakban a finanszírozók nem veszik jó néven, hogy a föld formailag egy magánszemély tulajdonában van.
Magyarországra a konzervatív beruházók jönnek, mivel csekély kockázatot rejt a jogi környezet, bár egy fejlesztés elindítása itt sem zökkenőmentes. Például egy mezőgazdasági területet csak úgy lehet kivonni a művelés alól, ha ezt magánszemély ügynök teszi.
A kivonás után már „papíron is” megvásárolhatja a telket a fejlesztő, viszont a közbenső időszakban a finanszírozók nem veszik jó néven, hogy a föld formailag egy magánszemély tulajdonában van.-->
