A Trump-blokád hatásai: a jó, a rossz és a cél
Donald Trump meglépte, amitől mindenki tartott és lezárta a Hormuzi-szorost. A blokádnak beláthatatlan következményei lehetnek a világgazdaságra nézve, Európának pedig különösen fájhatnak a következmények.
Na de mi Donald Trump célja, és vannak-e egyáltalán nyertesei a szemünk előtt zajló geopolitikai játszmának?
A Trump-blokád elméleti háttere és célja
A Perzsa-öblöt az Arab-tengerrel összekötő Hormuzi-szoros azért került a figyelem középpontjába, mert az iráni hadsereg az izraeli-amerikai támadásokra válaszul megbénította a keskeny vízi folyosó hajóforgalmát, ezzel szinte teljesen ellehetetlenítve a régióból származó olaj és földgáz kijutását a világpiacra.
Az áthaladások száma, ami békeidőkben átlagosan napi 135-re tehető, egy számjegyűre esett vissza, a blokád pedig teljesen megszünteti majd a forgalmat.
Mivel a lépés drasztikus és szembemegy az iráni érdekekkel, ezért kérdéses, hogy így fenntartható-e a törékeny tűzszüneti megállapodás. A válasz hamarosan megszületik, ám a lépés hatalmas kockázatokat rejt magában.
Miért kockáztat az Egyesült Államok?
Miután Irán szinte teljesen lezárta a szorost, és ez rendkívül hatékony gazdasági fegyvernek bizonyult a világ egészével szemben, Donald Trump kénytelen volt lépni. A piacról kieső olaj hatalmas gazdasági károkat okoz, és Irán az amerikai blokád megszervezéséig képes volt célzott gazdasági nyomást gyakorolni bármelyik országra, miközben saját exportját fenntartotta.
A blokád elsődleges célja az, hogy elvágja Iránt az olajexportok nyomán fellépő bevételi forrásaitól, ezzel nyomást gyakorolva a teheráni vezetésre.
Az Egyesült Államok Venezuela esetében már sikeresen alkalmazott hasonló taktikát, ám a dél-amerikai ország gazdasága jóval kisebb, védelmi képességei csekélyebbek, valamint geopolitikai szerepe Kína szempontjából elhanyagolható.
A terv részletei
Miután az iszlámábádi béketárgyalások kudarcba fulladtak, Donald Trump közösségimédia-oldalán azonnal bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet blokád alá veszi a Hormuzi-szorost, és hermetikusan lezárja az átjárót.
Az elnök posztjában arról is beszélt, hogy az amerikai haditengerészet megkezdi a szoros aknamentesítését, és reményei szerint a blokádhoz több ország is segítséget nyújt majd.
Donald Trump azt is kilátásba helyezte, hogy
feltartóztat minden olyan hajót, amely díjat fizetett Iránnak az áthaladásért cserébe.
A blokád pontos tervei ugyan még nem ismertek, de szinte biztos, hogy az magában foglalja a feltartóztatott hajók átkutatását, vagy indokolt esetben a lefoglalását, mint az a venezuelai esetben is történt. Másrészről kérdéses, hogy meddig hajlandó elmenni az Egyesült Államok, készen állnak-e egy esetleges nyílt konfrontációra, esetleg tankerek megrongálására.
Az Egyesült Államok hadserege jelentős mennyiségű katonai eszközzel és hajóval rendelkezik a térségben, például a szoros környékén tartózkodik a USS Tripoli nevű rohamhajó is, melynek fedélzetén 3500 katona tartózkodik, továbbá lopakodó vadászrepülőgépek indítására is képes.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az iráni hadsereg közölte, ha bármilyen katonai hajó megközelíti a Hormuzi-szorost, az a tűzszünet megsértésének minősül.
A blokád következményei Iránra nézve
Ha Donald Trump terve sikerrel jár, az nagyon fájhat majd az iráni vezetésnek, mivel ebben az esetben az ország elesne szinte egyetlen bevételi forrásától. Ugyan a háború kitörése óta hatalmas profittal értékesíthette az olajat a perzsa vezetés, ami több százmillió dollár bevételt jelentett, most ezt a csapot az Egyesült Államok elzárhatja.
Nyertesek és vesztesek
A blokád negatív hatásait az Egyesült Államok lakossága is megérzi majd, mivel a magas üzemanyagárak tovább emelkedhetnek, ennek hatására pedig elszabadulhat az infláció.
Az ázsiai kontinens országai ennél is rosszabbul járhatnak, mivel ezt a régiót sújtja a legsúlyosabban a Hormuzi-szoros blokádja. Ha megszűnik az Iránból származó olajtermékekre vonatkozó amerikai szankciómentesség, az tovább szűkíti majd az ázsiai országok mozgásterét.
Jorge Montepeque úgy véli, hogy a szoros teljes blokádja nem észszerű döntés, a szakértő egész pontosan úgy fogalmazott:
Ez egy szóval: őrültség. Nincs értelme annak, amit az Egyesült Államok tesz, mert annyira Iránra összpontosít, hogy szem elől téveszti a folyamatok globális hatásait. A válság először Ázsiát éri majd el, aztán a Csendes-óceán déli térségét, majd az egész világon mindenkit megüt majd, aki függ az olajtól.
A fejlemények Európát is nagyon rosszul érinthetik, mivel a kontinens nettó energiaimportőr, így ki van téve a turbulens piaci folyamatoknak, a feszült geopolitikai helyzetnek, valamint az amerikai külpolitika döntéseinek.
Ezzel szemben a jelenlegi folyamatok nagy nyertese egyértelműen Oroszország, mivel az olajárak meredek emelkedése miatt az államháztartás csak áprilisban 9 milliárd dollár extrabevételt könyvelhetett el.
