Dráguló használt lakások

Nem csillapodik a használt lakások árnövekedése Nyugat-Európa több nagyvárosában. Az árakat az is felfelé hajtja, hogy a magánbefektetőkön kívül az intézményiek is egyre nagyobb étvággyal vásárolnak, sokszor több ezer otthont egyszerre. Németországban az elmúlt három évben egyszerre 10 ezer lakást meghaladó tranzakciókra került sor. Magyarországon még nagyon távol állunk az intézményi befektetők megjelenésétől, de feltétlenül érdemes figyelni a nyugat-európai folyamatokra, hiszen az ingatlanpiac minden területén előbb-utóbb „begyűrűznek” a hatások.

Az Otthon Centrum lakáskörképe megerősíti azt az általános információt, miszerint Dublin különlegesen drága városnak mutatkozik az összes többi európai fővároshoz viszonyítva. Itt a legolcsóbb környéken is közel másfél millió forint felettiek a fajlagos lakóingatlanárak négyzetméterenként. A kertvárosban a 3 millió forintos ár sem egyedülálló. Ezt kivéve az árak 1,3 millió és 2 millió forint között ingadoznak. Mivel a rekordlakásárak mellé kb. 500 ezer forintos havi bruttó bért rakhatunk összehasonlításként, a legolcsóbb, kisméretű lakáshoz is 14-15 évet kellene spórolni, ha hitelfelvétel nélkül akarnánk megvenni.

Értékben a brit főváros lakásárai hasonlítanak a leginkább a dubliniakhoz. Az írországinál jó egyharmadával magasabb átlagbérek miatt a lakások megfizethetősége összességében kedvezőbb (átlagosan 10-17 évnyi spórolás). Természetesen a londoni City – a város abszolút közepe – a többi európai fővároshoz hasonlóan itt is nagyon magas árú környék, ahol többnyire hagyományos társasházi lakásokat értékesítenek. A központnál is drágábbak a lakások a Temze partján, például délnyugaton, ahol – egy friss brit ingatlanstatisztika szerint – 143 millió forint az átlagos lakásár, vagy az északi városrész központjában, ahol 142 millió forint ez a mutató.

Párizs, az örökké divatos kulturális központ minden kerületében találunk számos öreg, nagypolgári típusú épületet. Ezeket többnyire szépen karbantartják, és a lakások viszonylag jó állapotúak. Ahogy Nyugat-Európa fővárosaiban, úgy itt is jellemzőbb a lakások bérbeadása, mint eladása, s így legtöbbször bérleti és kínálati árat is tartalmaznak az ingatlanértékesítők ajánlatai. Az egész tágan vett városközpontban jellemzőek az 1 és 2 millió forint közötti fajlagos árak. Persze a legbelső kerületekben és a – budapesti V–VI. kerület belső részeihez hasonlító – XVI. és XVII. kerületben nem ritka a 2 millió forint feletti négyzetméterár sem. Itt egy kis garzont hét, egy 220 m2-es nagypolgári lakást viszont már csak 55 évnyi átlagbérből (600 ezer Ft/hó) lehet megvásárolni.

A Bécsben értékesítésre kínált lakások jellemzően nagyon jó állapotban vannak. A Ringen – a belvárost körülvevő útgyűrűn – belüli kerületek kínálata jellemzően presztízsingatlanokat tartalmaz. Itt a régi, de legtöbbször jól karbantartott nagypolgári épületekben általában hatalmas méretű lakásokat árulnak. Előfordul a Budapesten is egyre népszerűbb tetőtér-beépítés, ez egészen új külsőt kölcsönöz a klasszikus belvárosi tömbök tetőzetének. Ezen a területen az átlagos négyzetméterárak 1 millió forint fölött vannak, és gyakran meghaladják a 2 milliós határt is.

A lakások ára legtöbbször csak kilenc számjeggyel írható le. Egy igen kicsi, 40 m2-es tipikus első lakást ugyanakkor már hatévi nemzeti átlagkeresetből (kb. 630 ezer forint/hó) meg lehet vásárolni. A tágabb belvárosban már jóval alacsonyabb, 6-700 ezer forintos négyzetméterárak jellemzőek. A kertvárosban megint kicsit felszöknek a fajlagos árak – ismét 1 millió forint/négyzetméter az átlag. A ritka, 1960–70-es évjáratú, telepszerű beépítésű házakban – itt persze nem a nálunk elterjedt, alacsony presztízsű paneltelepekre kell gondolni – 4-500 ezer forint a jellemző négyzetméterár.

A Duna-parti panorámás, jó állapotú nagypolgári lakások esetében ez kicsivel 1 millió forint fölé is kúszhat, ám ez szűk kínálatot jelent. Ezen a központi részen egy garzonlakás 7-8 évnyi „totális” spórolással vásárolható meg (165 ezer Ft/hó bruttó átlagbér mellett), míg egy nagyméretű, frekventált helyen lévő luxuslakásért több mint 100 évnyi bérünket kellene félretenni.

A tágabb belvárosban bőséges a kínálat a 250– 350 ezer forint közötti kategóriában. A panelárak városszerte 170–230 ezer forint/négyzetméter között mozognak, ám elit lakótelepeken a 300 ezres határt is elérhetik. A városszerte legolcsóbb – de lakható! –, kb. 6 millió forint körüli áron kínált panel- és téglalakások megvásárlásához háromévnyi spórolás szükséges.

Kertvárosi családi házak (Csepeltől a budai hegyekig) 200–400 ezer forintos fajlagos áron kaphatók. Itt az extra luxuskategória is nagyon ritkán megy 700 ezer forint fölé. Mivel itt a méretek természetesen nagyobbak, mint a lakásoké, általában hosszabb ideig kell gyűjtögetni rájuk.

A Duna-parti panorámás, jó állapotú nagypolgári lakások esetében ez kicsivel 1 millió forint fölé is kúszhat, ám ez szűk kínálatot jelent. Ezen a központi részen egy garzonlakás 7-8 évnyi „totális” spórolással vásárolható meg (165 ezer Ft/hó bruttó átlagbér mellett), míg egy nagyméretű, frekventált helyen lévő luxuslakásért több mint 100 évnyi bérünket kellene félretenni.

A tágabb belvárosban bőséges a kínálat a 250– 350 ezer forint közötti kategóriában. A panelárak városszerte 170–230 ezer forint/négyzetméter között mozognak, ám elit lakótelepeken a 300 ezres határt is elérhetik. A városszerte legolcsóbb – de lakható! –, kb. 6 millió forint körüli áron kínált panel- és téglalakások megvásárlásához háromévnyi spórolás szükséges.

Kertvárosi családi házak (Csepeltől a budai hegyekig) 200–400 ezer forintos fajlagos áron kaphatók. Itt az extra luxuskategória is nagyon ritkán megy 700 ezer forint fölé. Mivel itt a méretek természetesen nagyobbak, mint a lakásoké, általában hosszabb ideig kell gyűjtögetni rájuk.-->