Megújulási kényszer

Útelágazáshoz értek a szakszervezetek; a vállalati kultúrák, a munkavállalói igények változásához hasonlóan az érdekképviseletekre is megújulás vár – hangsúlyozta lapunknak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) megbízott elnöke szerint Magyarországon elsősorban a munkahelyek számát kell növelni, és csak ezután következhet a foglalkoztatottság szintjének javítása. Az MSZOSZ első embere korántsem optimista ezen a téren, hiszen amíg a konvergenciaprogram 2007-ben a foglalkoztatottak számát tekintve semmilyen bővüléssel nem számol, addig 2009-ben is csak 0,7 százalékkal kalkulál. A kormány önmagán való spórolása az állami alkalmazottak állásvesztését jelenti, ez szintén nem javíthat a szaldón.
A kormány felelőssége többek között abban mutatkozik meg, hogy milyen munkahelyteremtést támogat és ösztönöz – hangsúlyozta a szakember. A tisztességes bér, a rövid munkaidő, az emberhez méltó munkakörülmények elérése az, amiért a szakszervezetek harcolnak. Elismerte: mivel az országban zajlik egy második szerkezetváltás, ez együtt jár azzal, hogy a minőség a mennyiség rovására megy. A munkaerő-kölcsönzés terjedése, a határozott idejű szerződések számának szaporodása mind abba az irányba hat, hogy bizonytalanok a meglévő álláshelyek is. Pataky Péter tisztában van vele: sok esetben a vállalkozás is kényszerpályán van, hiszen a léte a megrendelésektől függ, máskor azonban csak a profitféltés miatt teszik a cégek instabillá a posztokat. Tapasztalata szerint a munkahelyek és a vállalati kultúrák átalakulása időnként ellehetetleníti az érdek-képviseleti munkát. Igaz, akadnak jó példák, olyan vállalatok, ahol ösztönzők, HR-rendszerek segítik a dolgozói elégedettség javulását, ahol a munkavállalókban fel sem merül, hogy szükségük lenne szakszervezetre. Itt a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának részét kellene képeznie, hogy legyen szakszervezeti jelenlét – mondta a szakember.
A megújulás részeként Pataky Péter a kis- és közepes vállalatoknál végzendő érdek-képviseleti munkát fejlesztené. Az úgynevezett szolgáltató szakszervezet kialakításával a jogsegélyszolgálat, a munkavédelmi tájékoztatás lenne többek között elérhető a kkv dolgozói számára. A megbízott elnök úgy látja: a szakszervezetek felelőssége az is, hogy javítsanak társadalmi megítélésükön. Bár az értékeik – mint szakszerű és reális munkavégzés – évek óta nem változnak, úgy tűnik, ez kevés ahhoz, hogy a figyelem középpontjába kerüljenek. Meg kell tanulniuk „eladni” magukat és boldogulni a média világában.
November 24–25-én lesz az MSZOSZ VI. kongresszusa. A négyévenként megrendezett eseményen többek között új elnököt és alelnököt választ a szervezet. Mint ismeretes, az MSZOSZ elnöke korábban Wittich Tamás volt, ám júliusban kinevezték a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség élére, azóta a megbízott elnök Pataky Péter. (Értesülésünk szerint a kongresszuson kettős jelölése lesz, az elnöki és alelnöki poszt várományosa is.) Úgy tudjuk, másik jelölt is van az MSZOSZ élére Sáling József személyében, aki jelenleg a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének a vezetője.
Az MSZOSZ útkeresése és jövőképe egyébként azért meghatározó az érdek-képviseleti munkában, mivel a hat konföderáció közül a legnagyobb, összesen harminckilenc szakszervezeti szövetséget tömörít. KI