Versenyfutás a NIS finomítóért

A Mol Nyrt. mellett az osztrák OMV AG és a görög Hellenic Petroleum is 25 százalékot szeretne vásárolni a szerbiai NIS (Nafta Industrija Srbije) olajfinomítóból, több más vevőjelölt mellett. Ebbéli, egyébként már ismert szándékukat a tegnapi határidőre hivatalosan is megerősítették. A szerb kormány legfeljebb 37,5 százalékot enged megvenni egy cégnek. A Hellenic Petroleum a vásárlásra konzorciumot kíván létrehozni más szakmai befektetőkkel. Április hírek szerint a Mollal és az OMV-vel tárgyalt. A tegnap zárult budapesti olajkonferencián azonban erről nem kívánt nyilatkozni a cég vezérigazgatója, Panosz Kavoulakosz a Bloombergnek. Így most kérdés, jelenleg is fennáll-e a közös ajánlattételi szándék, s ha igen, mindkét társasággal-e.

A vevőjelölteknek azonban várniuk kell. Predrag Bubalo szerb gazdasági miniszter ugyanis a hét elején világossá tette: a választásokig már nem foglalkoznak az állami társaságok magánkézbe adásával, így a NIS-ével sem. A választások időpontjáról viszont csak annyit lehet tudni, hogy valamikor az új alkotmányról való október 28–29-i népszavazás utáni dátum lesz, vélhetőleg decemberben. (Új alkotmányra a Montenegrótól való békés elszakadás miatt van szüksége Szerbiának.)

A NIS közelgő eladása egyébként csak az egyik mozzanata az európai olajipari erőviszonyok újrarendeződésének. Ennek két okból is a Balkán a fő helyszíne: egyrészt ott még csak részben zajlott le a privatizáció, másrészt a gazdaságok fejlődése és az üzemanyag-használat növekedése jóval nagyobb ütemű az európai átlagnál. Szerbia mellett így fontos balkáni terjeszkedési irány Románia is. Ott, bár a Mol erős töltőállomás-hálózatot épített ki, az OMV pozíciói kétségtelenül erősebbek. Az osztrák társaság ugyanis 2004-ben megvásárolta az országos kúthálózatot és két finomítót is üzemeltető Petrom romániai olajtársaságot.

A Petrom vezérigazgatója a tegnapi konferencián elmondta, hogy az anyacég 1,25 milliárd dolláros romániai fejlesztésre készül. A pénzből évi 4,5 millió tonnáról 60 millióra növeli a Petrobrazi olajfinomító kapacitását 2011-re, közben javítja az Arpechim finomító energiahatékonyságát is. Épít továbbá egy évi kétmillió hordó kapacitású hidrokrakkolót dízel előállítására és mellé egy gázolajkezelőt. Jut arra is, hogy 35 százalékosra növelje romániai üzemanyag-kiskereskedelmi piaci részesedését. Töltőállomásaival megjelenik Délkelet-Európában és a Fekete-tenger térségében, 2010-től a kaszpi térségben és Oroszországban is akar olajat termelni. (Szeptemberben már megvette egy orosz tulajdonú, ciprusi bejegyzésű olajkutató cég háromnegyedét – emlékeztet a Reuters.) A boszniai olajipari tendereken is találkoznak a szakma térségbeli nagyjai. Mint ismert, az Energopetrolért folyt vetélkedésből nemrég a Mol került ki győztesen.

Terítékre került a konferen-cián a Mol horvátországi stratégiai partnere, az INA sorsa is. A cég 15-17 százalékát novemberben tőzsdére viszik, mégpedig Zágrábban, Londonban és New Yorkban. Előtte azonban a NIS vezetői tárgyalnak a lehetséges vevőkkel, 15-16 városban – idézi a Bloomberg Gerald Madore-t, az INA finomítási és marketing-igazgatóhelyettesét. Emlékezetes, hogy a Mol 2003-ban 505 millió dollárért vette meg az INA 25 százalékát plusz egy szavazatát.

A csökkentést nem a korábban kívánatosnak mondott napi 28 millió hordó olajhoz mérik, hanem az annál magasabb tényleges termeléshez.

A szaúdi olajminiszter viszont közölte, hogy

a most elhatározottat újabb kínálatszűkítések követhetik. A hírre drágult az olaj:

a londoni brent 60,19 dollárra hordónként, az amerikai könnyűolaj pedig 58,32 dollárra.

A csökkentést nem a korábban kívánatosnak mondott napi 28 millió hordó olajhoz mérik, hanem az annál magasabb tényleges termeléshez.

A szaúdi olajminiszter viszont közölte, hogy

a most elhatározottat újabb kínálatszűkítések követhetik. A hírre drágult az olaj:

a londoni brent 60,19 dollárra hordónként, az amerikai könnyűolaj pedig 58,32 dollárra.-->