Elvonások a zöldségpiacon

Évente 1,2 milliárd forintnyi uniós forrástól eshetnek el a hazai zöldség- és gyümölcspiaci szereplők, ha Brüsszel felszámolja az ágazat export- és feldolgozóipari támogatásait – mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács igazgatója. A dotációk egy egységes zöldség- és gyümölcstermelési reform részeként szűnnének meg, de erre a Világkereskedelmi Szervezeten (WTO) belüli liberalizációs tárgyalások is rákényszerítik az EU-t. A támogatások eltörlése a WTO követelmények miatt nem akadályozható meg, de kedvező lehet, hogy az innen elvont összegek egy része az úgynevezett ágazati termelői értékesítő szervezetek (tészek) támogatására csoportosítható át – közölte az igazgató.

Brüsszel a forráscsökkentési reformtervek konkrétumait a jövő év elején hozza nyilvánosságra. A változtatások részeként – az export- és a feldolgozási dotációk megszüntetésén túl – a zöldség-gyümölcs szektorban is elválasztaná a termelést a támogatásoktól. A gazdák korábbi forgalmuk alapján megállapított összeget kapnának, függetlenül attól, hogy a továbbiakban mit termelnek. Ugyanakkor a pénzek legalább 20 százalékát a környezet megóvására kell fordítaniuk. Mint ismert, az unió az elmúlt években csaknem valamennyi agrárágazatban ehhez hasonló, gyökeres szabályozási átalakításokat hajtott végre, amelyek a közösségi kiadások jelentős lefaragásával jártak.

Veszélyes lehet a gazdálkodás elszakítása a támogatásoktól, mivel az egyszerűsített kifizetési rendszer a kisebb költséghányadú zöldség- és gyümölcsfélék előállítására ösztönözheti a piaci szereplőket, miközben a nagyobb ráfordításigényű áruk termelése háttérbe szorulhat – érvelt az igazgató. Magyarország ennek megelőzésére olyan módszert választana, amely a pénzelosztást differenciálná. Emellett a hazai tészek fejlesztése lehet a legjobb válasz a pénzelvonással járó uniós reformtervekre – hangsúlyozta.

Ma Brüsszel – forgalomtól függően – a tészek működését és beruházásait támogatja, és e források az ágazati piaci szabályozás átalakítása után is fennmaradnak. A tészek ugyanis egy másik rendszerben, az úgynevezett közös

piaci szervezetek részeként tevékenykednek. Itt a pénzügyi feltételeket nem megnyirbálná, hanem javítaná az EU. A tészek azt a célt szolgálják, hogy a piaci szereplők közösen, nagyobb hatékonysággal adják el termékeiket. Magyarországon eddig is a szervezetlenség volt az oka, hogy nem sikerült kihasználni az uniós támogatási lehetőségeket. A zöldség-gyümölcs ágazat évi 2,6-2,8 millió tonna árut állít elő, amely az agrártermelés 19 százalékát teszi ki. Ennek csak 20 százalékát adja el a ma működő, zömmel csak ideiglenesen elismert hatvan tész, vagyis az EU csak e forgalom után folyósít forrásokat. Ez az idén mintegy 2,8 milliárd forintot tesz ki, szemben a maximálisan elérhető 20 milliárddal. Ha a szervezettség 45-50 százalékos lenne, az évenkénti EU-dotációt 10 milliárd forintra lehetne bővíteni. Ehhez a tészek számát és koncentráltságát is növelni kellene – állítják ága-

zati szakértők. HL

A csökkentés uniós szinten sem okozna jelentős pénzkiesést, mivel az érintett termékek mindöszsze 2 százalékos részarányt képviselnek a közösségi zöldség- és gyümölcstermelésben.

A csökkentés uniós szinten sem okozna jelentős pénzkiesést, mivel az érintett termékek mindöszsze 2 százalékos részarányt képviselnek a közösségi zöldség- és gyümölcstermelésben.-->