Mindenképp fizetni kell
Ugyan egy hetet csúszik a gyógyszer-gazdaságossági törvény parlamenti elfogadása, ám biztosra vehető, hogy a gyógyszercégek januártól nem mentesülnek az egészségbiztosítási alapba történő befizetési kötelezettség alól. A gyógyszerkassza jövő évre tervezett 364 milliárdos összegéből 45 milliárdot nekik kell állni, s ha még ez sem lenne elegendő a gyógyszerek árának tb-támogatására, további, sávos befizetésekre számíthatnak, ám ez esetben már az államnak is hozzá kell járulni a hiány pótlásához.
Az egy hét – úgy tűnik – arra volt elegendő, hogy a hazai gyógyszercégek érdekei kerüljenek előtérbe. Számos módosítást nyújtott be a törvényjavaslathoz a gazdasági és a pénzügyi tárca, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Az indítványok megvitatására kijelölt egészségügyi bizottság úgy döntött: alternatívát javasol a jövő hétfői zárószavazáshoz a gyártói befizetésekre. Érdemi vita azonban a Fidesz és a KDNP képviselőinek kivonulása miatt nem volt. Ők azért hagyták ott a tanácskozást, mert mint Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke fogalmazott: nem tudják, milyen háttéralkuk folytak az indítványok megfogalmazása előtt, ami számukra a kormány-előterjesztés csődjét jelenti.
A parlament szakbizottságának ülésén Horváth Ágnes, az egészségügyi tárca államtitkára kijelentette, a kormány továbbra is kiáll az eredeti elképzelése mellett: a fix társadalombiztosítási összeggel támogatott orvosságok forgalma után 14, a nem fix (százalékos) támogatásban részesülőknél pedig 16 százalék legyen a gyártók befizetési kötelezettsége.
A kapcsolódó módosító indítványban (többen úgy vélik, emögött a PM van) ehelyett az orvosságok termelői árára jutó társadalombiztosítási támogatás szerint 8–25 százalékot fizetnének a cégek a biztosítónak, ez utóbbit a 4501 forintnál drágább szerek után (táblázat). Ez – a javaslattevők szerint – azért indokolt, mert az olcsóbb, általában generikus termékek nagyrészt hazai gyártásúak, és az alacsonyabb termelői árra eső kisebb százalékos befizetés áttételesen támogatja a magyar ipart – mondta Kökény Mihály, a bizottság szocialista elnöke.
Miközben Buzás László, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója elégedetten nyugtázta a hazai ipar védelmét, megjegyezte: az egészségbiztosító spórolásának is ez a legjelentősebb eszköze. Kérdésünkre azt is kifejtette: az olcsó gyógyszereken alig van nyeresége a gyártónak, s ha egységesen sújtana mindenkit a 14 százalékos adó, úgy a kisebb cégek hamar tönkremennének, ami a jelenleg 15 ezer embert foglalkoztató hazai iparágban elbocsátásokkal járna. Hozzátette: a magyaroknál is vannak drágább, s a külföldi cégeknél pedig olcsóbb orvosságok.
Ám nem ez az általános – mondta Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. A drágább gyógyszerek elsősorban importkészítmények, és az igazán súlyos betegségek terápiájára szolgálnak. Úgy látja, hogy az új javaslat diszkriminatív, márpedig az Európai Unió nem fogadja el a hazai ipar védelmét. Lapunknak kifejtette: amennyiben ezt a va-riációt fogadná el a parlament, a gyártók bizonyára termékenként kiszámolják, mely gyógyszer bírja ki az adóterhet, s amelyik veszteséges, kivonják a piacról. Így tartani lehet bizonyos készítmények hiányától. NTE
